Alkotmányozási javaslat

2008
Dr Molnárfi Tibor:

 

ALKOTMÁNYOZÁS
A SZENT KORONA – TAN
( – ELMÉLET) FÜGGVÉNYÉBEN

 

A.)
MIRŐL BESZÉLÜNK, HA ALKOTMÁNYRÓL SZÓLUNK?
(Az alkotmányjog fogalma)

 

 

Már Csekey István, 1943-ban Magyarország alkotmánya ^I/ c. művében (a 30-31. oldalakon) leszögezi: „az alkotmány az államnak az alaprendje, amelyből minden más jog származtatható. Az alkotmány látja el AZ ÁLLAMOT AKARÓ ÉS CSELEKVŐ szervekkel. Ezek segítségével végzi az állam ügyeinek intézését és válik jogi személyiséggé. A jogi személy …több ember ‘közülete’ ²¹ , amely jogoknak és kötelességeknek alanya… Ilyen közületek a társulatok, de maga az állam is és az államon belül az államhoz hasonló közületek, mint a törvényhatóságok, községek, kamarák, stb.

Az állam tehát, mint minden jogi személy, emberek közreműködésével, emberi cselekményekkel végzi életfeladatait. Más szóval az alkotmányában meghatározott szervek segítségével igazgatja önmagát… Ilyen értelemben minden állami tevékenység KÖZIGAZGATÁS (saját kiemelésem) még a törvényhozás is…” …Az „államtani tudomány azonban ALKOTMÁNYON TÖBBNYIRE A LEGMAGASABB RENDŰ KÖZJOGI SZABÁLYOK FOGLALATÁT ÉRTI. Az alkotmány csak az állami főszerveket és működésüket szabályozza. Ezt a jogot ALKOTMÁNYJOGNAK, vagy szűkebb értelemben vett közjognak szokták nevezni. Az egész jogrendszer ugyanis közjogra és magánjogra oszlik fel. A (A) közjognak ágai az (L) államjog, (II.) a büntetőjog és a (III.) törvénykezési vagy perjog. Az (A/L) államjog azután két csoportra oszlik: (A/L/l.) az alkotmányjogra és a (A/L/2/A/L/2.) közigazgatási jogra. Tüzetesebben meghatározva tehát az alkotmányjog a közjognak az ága, amelynek tárgya az állam szerveinek jogállása, működése éshatásköre. Ennek keretében szó van az államszervek egymáshoz és az állampolgárokhoz való viszonyáról is. Nyilvánvaló, hogy e meghatározás szerint az alkotmányjogba tartoznék az államszerveknek egész rendje az államhatalmi főszervektől a legjelentéktelenebb államszervekig. Ide tartoznának tehát a közigazgatási és bírósági hatóságok szervezeti szabályai is. Célszerűségi okokból azonban (ezeket) közigazgatási és a perjogban szokták tárgyalni. AZ ALKOTMÁNYJOG TEHÁT EZEK SZERINT MINDÖSSZE AZ ÁLLAM ALAPINTÉZMÉNYEINEK SZERVEZETÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FOGLALATA.”

A mondottaknak – abban az esetben is, ha a közjog, ezen belül az alkotmányjog egyéb definícióját fogadnánk el, mint amit Csekey Istvántól idéztünk – néhány fontos következményét kell kiemelni:

– A közjog és ezen belül az alkotmányjog a TELJES jogrend(szer)re kihat, vagyis felöleli a jogalkotás és jogérvényesítés egész körét. Továbbá: az állam intézményei által, az államigazgatásban, a büntetőjogban, a törvénykezési jogban alkalmazott eljárási szabályok és gyakorlatok akkor is hatnak egymásra, ha azokat az alkotmány(jog) nem tartalmazza, vagy nem részleteiben írja le.

– Tudni kell azt is, hogy a jogrend tudományos definíciója, ágainak csoportosítása más-más megfontolásból eltérhet egymástól és egy konkrét alkotmány nem térhet ki minden jogágra, illetve egy-egy jogág minden területére, mégis elvileg a jogrend része az alkotmánynak. Ilyenkor különös hangsúlyt kaphat a jogértelmezés. A jogértelmezés ingatagabb kritériumainak kiküszöbölésére célszerű a jogrend (intézményeinek, működési rendjének, eljárási szabályainak) minél szélesebb körű rögzítése. Ennek azonban több módja is lehet és nem kell feltétlenül az alkotmányban megtörténnie. Ezt a munkát elvégezheti a JOG(történeti)TUDOMÁNY is.

– A legfontosabb tanulság azonban az, hogy a Magyar Alkotmány legbensőbb, csak ránk magyarokra – legalább ezer éve -jellemző része (a SZENTKORONA-tan, a SZENT KORONA ESZME) eddig rendszerint – Werbőczy István Hármaskönyve kivételével – NEM IS JELENT MEG DEFINITIVE JOGSZABALYBAN, törvényben. E helyett MINT „ABOVO” A TERMÉSZETI TÖRVÉNY ÉRVÉNYESSÉGÉVEL (vagyis: „ható”- és „mozgató”- okként, „causa efficiensként, causa movensként) a Magyar Hivatás (mint „célok”, „causa finális”) teljesítésének egyetlen / lehetséges útja -ÉLETELVKÉNT – MŰKÖDÖTT, valósult meg. A Történeti Magyar Alkotmány e belső lényegét, mint az alkotott, érvényes törvények, rendeletek feltételét, külön Hagyomány és külön kifejezési forma biztosította. Ezt jól részletezi Kocsis István és szakkifejezést teremtve, mint közjogi küzdelmet mutatja be. Timon Ákos pedig külön munkáiban állít e felfogásnak emléket. Errő1 szól Bartoniek Emma , ezt ismerteti részletesen történeti, filozófiai éstudománytörténeti munkáiban Kardos József ezzel száll szembe (nehezen észrevehető módon) Eckhart Ferenc ^I0I, stb. Ezért íródnak a közjogról szóló művek és tankönyvek „Bevezető” c. fejezetében a magyar alkotmány szubsztanciáját, lényegét kifejező részletezések. Ezek nélkül u. i. a konkrét Jogi tényanyag nem is lenne értelmezhető, a közjogot továbbfejlesztő törvényalkotó munka nem felelhetne meg a magyar évszázadok jogelveinek.

Ezért és ebből a szempontból a magyar alkotmányozási eljárás két nagy részre osztható. A/ A szentkorona-tan és a Szent Korona eszme

definiálása az egyik feladat, mind tartalmi, mind eljárásjogi, (formai-törvényességi) ténykedés szempontjából. A másik B/ feladat pedig a törvények megrostálása, kiegészítése, törlése, amelyek a kor követelményeinek megfelelően az A/-ból következnek és szükségesek. Látható tehát, hogy ezen utóbbi, szürke, nagytömegű, konkrét munka vagy az A/ feladat előtt is már elkezdhető, vagy azzal egyidőben, illetve ez után is folytatható. Történelmi tapasztalatok szerint ez több évre terjedő időszakot fog át: 1920. után hat évig tartott! Magát ezt az időszakot provizórikus időszaknak hívjuk. Ezek a konkrét munkák azonban az A/ feladatot nem pótolhatják, nem mellőzhetik. A konkrét törvényalkotó munka A/-ból, az A/ kérdéskörben lefektetett jogelvekből folyik. Az ősi magyar jogszokással összhangban álló, A/ pontban kifejtett jogelvek rögzítése a B/ pontban szereplő munka alapjait teremti meg. Erre az igazságra végül vessen fényt a magyar jogtörténet. Kocsis István írja: „A magyar korona bármilyen származású és bármilyen nyelvű lakói hosszú évszázadokon át legalább annyira tisztában voltak a Szentkorona-tannal, mint a mai legöntudatosabb amerikaiak az amerikai alkotmány leglényegesebb kérdéseivel. Nem mintha sokat beszéltek volna róla. Vitatni se sokat vitatták. Benne volt ösztöneikben. Értették, érezték. Legszentebb dolognak tartották”. Az „extra Hungariam non est vita, et si est non est ita” (Magyarországon kívül nincs élet, ami van az más, nem ugyanaz) mondás éppen azt fejezi ki, hogy A MAGYARSÁG LÉTÉNEK ÉRTELME, egzisztenciális szubsztanciája A SZENT KORONA-ESZMÉBEN, a világ minden népe felfogásától eltérő nézetében koncentráltan FEJEZŐDIK KI. Aki távozik Magyarországról, elhagyja e nép (és korábban rá is kötelező) HIVATASÁT is. Az ókorban a legyőzött népek isteneit is elvették, mivel a győztes nép istenei erősebbek voltak. A honfoglalások során nemcsak területet, Istent, vallást is cseréltek. Aki Magyarországot lélekben is elhagyja, lelket, hivatást is cserél.

B.)

EGY LEGITIM ALKOTMANY ALAPELVEIRŐL.

A SZENT KORONA, A SZENTKORONA-TAN
ÉS A MAGYAR ÁLLAMÉLET FŐBB ALAPELEMEIRŐL

NÉHÁNY GONDOLAT

I.
ATÖRTÉNELEM TANUSÁGTÉTELE

1.

A MAGYAR NÉPNEK VOLT ÉS VAN ALKOTMÁNYA

 

a/ A történelem tanúsága szerint a magyar népnek VAN ALKOTMÁNYA és ez az alkotmány – írott bizonyítékok szerint is –Jól szolgálta a magyar hivatást és a magyarság fönnmaradását. Már Anonymus Gesta Hungarorumában is kétszer ír¹⁴ az ország szokásjogának és jogának „el”-rendezéséről. Már itt említődik a FŐHATALOM, ennek megosztása a vezér és a nemesek között. Elhatározás születik a hatalom öröklési rendjéről. Intézkednek az ország földjének, a helységeknek fölosztásáról. Az elhatározást esküvel szentesítik, illetve vérszerződéssel törvénnyé teszik.

b/ A magyar alkotmány TÖRTÉNETI: lényegét törvények szabá­lyozzák, módosítása (fejlesztése) tövényhozással, az arra illetékes szer­vek útján történik. Az élő szokásjog, az országgyűléseken hozott tör-­vények és dekrétumok, Werbőczy Hármaskönyve, majd a török kiűzése és a kurucok után ismét az Országgyűlés törvényei, az 1867. évi kiegyezés, ezt követően a Trianon után jogfolytonosságot helyreállító törvénykezési folyamat 1944. március 18-ig páratlan ívben rajzolja ki a magyar közjog ívét,

 

2.
A MAGYAR KÖZJOG ÉS SZENTKORONA-ESZME
OBJEKTIVÁLT: A SZENT KORONÁBAN,
MINT JOGI SZEMÉLYBEN FEJEZŐDIK KI.

 

A Szerit Korona mint jogi személy a magyar történeti alkotmányt (a magyar valóságot, az ezt kifejező közjogot: jogrendet és állami beren­dezkedést-egyedül a világon – OBJEKTIVÁLJA. Ennek megfelelően – Szent István Intelmeitől kezdve – szerves fejlődés útján magában

foglalja az ország területét, az országlakosokat, a megosztott főhatalmat, az állam organikus egészét: szervezetét, intézményeit. Ez az objektiváció a Szentkorona-tan TARTALMI elemeit mintegy aranykeretben emeli a történelem változó esélyei fölé, tartósítja és állandósítja azt. Ezzel örök pecsét lett a kifejezett lényeg hitelesítésére.

a/ A Szent Korona, mint jogi személy a HATALOM TELJESSÉGÉT foglalja magában. Organikus, szerves felfogás szerint a – törvényhozói,végrehajtói, bírói – hatalom VÉGLEGESEN MEGOSZTOTT az ÁL­LAMFŐ és a mindenkori POLITIKAI NEMZET között. Ősi kifejezésekkel: az állam feje (caput sacrae Regni coronae) és a (politikai) nemzet, a Szent Korona tagjai (membra Sacrae Regni Coronae) együtt képezik a Szent Korona – a Patria, az ország – egész testét (totum corpus Sacrae Regni Coronae). A TELJES HATALOM CSAK A SZENT KORONÁT ILLETI MEG. ANNAK EGYIK RÉSZE SEM BIRTOKOLHATJA A TELJES HATALMAT. A SZENT KORONA A KIRÁLY ÉS A TAGOK (A NEMZET) FELETT ÁLL! A főt a tagok a koronázási aktus során ruházzák fel az őt megillető jogokkal. Szuverén állami akarat csak a Szent Koronában megosztott hatalom együttes aktusával nyilvánítható ki érvényesen: vagyis törvényt érvényesen csak e kettő együtt alkothat,

b/ A Szent Korona birtokolja az ország területét, helységeit, intézményeit. Ezzel alapja a területi integritásnak. Szerződést kötni, bíráskodni csak a Szent Korona nevében lehet törvényesen. A Szent Korona tagjai a föld területét szolgálatuk fejében a Szent Koronától kapják. Örökös hiányában a föld ismét a Szent Koronára száll. Idegennek, illetve javakért a Föld a Szent Koronától nem idegeníthető el.

A Szent Koronáé továbbá minden ami a földben van, illetve rejtőzik: ásványkincs, energiaforrás stb., ami a földből felszínre hozható: energia pl., minden ami a földön megtermelhető és az élet fenntartásához nélkülözhetetlen: gabona és egyéb termények valamint amit a mezőgazdasági ipar fogyasztásra alkalmassá tesz: cukoripar, növény-olajipar, sütőipar, tejipar termékei és az állattenyésztés termékei: húsipar stb. A Szent Korona birtokolja az állam működéséhez fontos intézményrendszert: pl. a pénzverés és forgalmazás jogát, a hitelgazdálkodás irányítását és az ezekhez szükséges intézményeket, mint a bankokat, pénzintézeteket stb.

A Szent Korona részesedik a feléje irányuló szolgáltatásokban, érde­mekben. A Szent Korona ad tagjainak elismerést: belőle fakad minden méltóság, nemesség.

II.
A SZENTKORONA-TAN
A MAGYAR JOGREND HATÁLYTALANÍTHATATLANSÁGA, A
JOGFOLYTONOSSÁG KÉRDÉSE

 

l.
A SZENTKORONA-TAN HATÁLYTALANÍTHATATLANSÁGA

 

A történelem tanúsága _,szerint ^15/ a Szent Koronában objektivált lényeg HATÁLYTALANÍTHATATLAN, a Szent Korona jogaiban nem csorbítható. A magyar jogfelfogás szerint u.i. TÖRVÉNYSERTÉS JOGOT NEM ALAPÍT, A TORVÉNYES (A TÖRVÉNYT ALKOTÓ) ELJÁRÁS PEDIG SZIGORÚ SZABÁLYOKTÓL FÜGG.

 

2.
A JOGFOLYTONOSSÁG MEGSZAKADÁSA
ÉS  HELYREÁLLÍTÁSA

 

Nem vonható kétségbe, hogy Magyarországot 1945-ig egy töretlenül érvényesülő állameszme éltette. Ez az állameszme szerves fejlődés keretében bontakozott ki. A kialakult gyakorlatot először Werbőczy István foglalta írásban Hármaskönyvében, majd „ez” és az élő jogszokás, továbbá az újabb törvények és korszerűsítéssel változó „történelmi” alkotmány kíséri végig a magyar állam vérverejtékes történelmét. A magyar állami szuverenitás 1944-1945-ig biztosította a magyar ÁLLAMESZME és ALKOTMÁNY legitimitását. EZ A LEGITIMITÁSI FOLYAMAT SZAKAD MEG (nem először a magyar évszázadok vérzivataros idejében) 1944. MÁRCIUS 18-ÁN ÉJFÉLKOR, ez a bénult (amnéziás) állapot tartósodik 1945 után, katonai megszállással párosulva 1991-ig, a megszállók csapatainak kivonulásáig. 1945-1991 között a meglévő adottságok és kényszerek közepette, lelkünktől idegen „mandarinok” által ránk kényszerített alkotmányféle zubbonyában, majd ennek korrigálásával, kompromisszumokkal, a józan ész praktikus okosságával „szabályoztuk” a halaszthatatlan feladatokhoz és a folyamatos életfeltételek kultúremberhez méltó biztosításához a jogi kereteket. A magyar alkotmány tehát MA NEM LEGITIM. Törvénysértések sorozataként, kényszer, erőszak, fortélyos félelem, legjobb esetben pedig méltánylás és ügyeskedés hozta létre a mai helyzetet. Mivel jogelveink szerint: törvénysértés jogot nem létesíthet, legitim alkotmány csak a TÖRTÉNELEMBEN KIALAKÍTOTT GYAKORLAT SZERINT, A TÖRVÉNYESEN ELŐÍRT KERETEK KÖZÖTT, AZ ARRA HIVATOTT SZERVEK ÁLTAL ÉS A MAGYAR JOGELVEKNEK MEG

FELELŐ TARTALOMMAL ALKOTHATÓ MEG.

 

Nézzük az előbbi kulcsmondat egyes elemeit kissé közelebbről is meg.

 

A/ MIT JELENT KÖZELEBBRŐL AZ ELV, HOGY TÖRVÉNYSÉRTÉS JOGOT NEM LÉTESÍT?

 

Ezzel az elvvel vívták meg az előttünk lévők sikeres alkotmányos küzdelmeiket. Pl. Deák Ferenc 1849 után nem kitalálta ezt az elvet, amikor közjogi küzdelmeiben arra hivatkozva fejti ki a magyar követeléseket a Kamarillával és a királlyal szemben. Hivatkozási alapja félévezredes gyakorlat volt.

 

 

B/ AZ ALKOTMÁNY HELYREÁLLÍTÁSÁNAK CSAK EGYFAJTA, KÖTELEZŐ ÚTJA VAN.

 

Az alkotmány megváltoztatásának, reformjának, a történelem előrehaladásának megfelelő korszerűsítésének útját-módját a magyar alkotmányjog szabályai kényszerítő erejűen meghatározzák, szabályozzák. Erről ezt írja Molnár Kálmán¹⁶ :”Alapvető tétel, hogy az alkotmány szabályai JOGSZERŰEN csak EZEN AZ ÚTON változtathatók meg. Ezt a közjogi sarkigazságot nevezzük JOGFOLYTONOSSÁGNAK S ÉRTJÜK ALATTA AZT, HOGY JOGSZABÁLYNAK ALKOTÁSA, VÁLTOZTATÁSA, VAGY ELTÖRLÉSE CSUPÁN AZ ALKOTMÁNY ÉRTELMÉBEN ERRE HIVATOTT TÉNYEZŐK ÁLTAL ESZKÖZÖLHETŐ.” Ezen a súlyos és át nem léphető igazságból kényszerítő erejű a KÖVETKEZTETÉS: az 1920-1926 évi (KOGENS ELJÁRÁSI) gyakorlatot követve lehet helyreállítani a jogfolytonosságot! Vagyis: NEM VÁLASZTÁS KÉRDÉSE, HANEM KOTELEZO GYAKORLAT, HOGY ALKOTMÁNYOZÁSHOZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉST KELL ÖSSZEHÍVNI.

A jogfolytonosságról Bethlen István így vélekedett ^17/: „A jogfolytonosság szerintem az az áIlapot, amely állapotban csakis a törvényekben gyökerező erők és hatalmi tényezők vannak hivatva és képesek arra, hogy valóban törvényt alkossanak, – az az állapot, amelyben csakis alkotmányunkban körülírt tényezők hoznak törvényt és nem ezen kívül álló tényezők. A jogfolytonosság akkor szakad meg, amikor a történelmi alkotmányon kívül álló tényezők akár a forradalmi erők, elég erősekké válnak arra, hogy félretéve az alkotmányban gyökerező, az alkotmányban rejlő és ezáltal szankcionált tényezőket, maguk alkossanak külön és új jogot és azt el is képesek ismertetni.”

A jogfolytonosság  tehát  KÉT SZEMPONTBÓL ÁLLÍTANDÓ HELYRE: A/TARTALMI VONATKOZÁSBAN, és B/ A TARTALMI ELEMEKTŐL FÜGGETLENÜL (VAGYIS ÉPPEN AZ EMBER SZEMÉLYI MÉLTÓSÁGÁBÓL, ERKÖLCSI MIVOLTÁBÓL ADÓDÓ SZABAD CSELEKEDETKÉNT) ELJÁRÁSJOGI, FORMAI SZEMPONTBÓL. Molnár Kálmán p1. éppen ez utóbbi mozzanatot tekinti döntőnek. Erre vonatkozóan Kocsis István Molnár Kálmán Magyar

Közjog c. munkájából a következőket idézi¹⁸ : „…a jogfolytonosságnak az írott jogalkotásra vonatkozó ALAKI fogalmát vette alapul Deák Ferenc is az alkotmányosság helyreállítását célzó küzdelmében, s ez a fogalom meghatározás nem is volt eddig vitás közjogunkban”. Helytelen tehát az a vélekedés, hogy a jogfolytonosság az, amit a nemzet mint ilyet elismer és elfogad.” (…) „magában az a tény, hogy egy jogszabály rövidebb, vagy hosszabb ideig nem érvényesülhet, nem helyezi azt a jogszabályt hatályon kívül.” Sőt, amikor folyik a jogfolytonosság helyreállításának munkája, akkor is e „provizórikus” időszakban ezen munka felett egy magasabb elv őrködik: A törvényhozási folyamat felett „ott lebeg az ősi magyar alkotmányjog, amely magasabb rendű jogforrás, mint a provizórium törvényei, amelyekkel tehát az utóbbiak szembe nem fordulhatnak.” De beszél Molnár Kálmán a „manipulációs” törekvésektörvénytelenségéről is. Így ír : „Ugyan hová lenne az alkotmány szilárdsága, állandósága és tekintélye, ha jogilag elképzelhető volna, HOGY AZ ALKOTMÁNYT MEGSÉRTŐ KORMÁNYOK az általuk saját szájuk íze szerint ALKOTOTT VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATOK alapján hozzák össze AZT AZ ORSZÁGGYŰLÉST, amely a JOGSZERŰ ORSZÁGGYŰLÉS – az illetékes bíróság – félreszorításá­val, az ő jogellenes tényeik elbírálása és megítélésére lesz hivatott.” (ÚGY LÁTOM, HOGY NINCS ÚJ A NAP ALATT.)

 

III.
A ,JOGTÖRTÉNETI SZEMLÉLET JELENTŐSÉGE
EGY ÚJ, MODERN, DE MAGYAR JOGREND
ÉS ALKOTMÁNY MEGTEREMTÉSÉBEN

 

A magyartörténeti alkotmány visszaállításának nélkülözhetetlen eleme annak megértése, amit Molnár Kálmán dolgozott ki. Idézendő munkájában valóban arra ad feleletet, ami a JELEN alkotmányozásnak is kulcskérdése: a meglévő, de nem illetékesek által kierőszakolt törvények, rendeletek, „alkotmánykodó” szövegek mennyiben érvényesek, vagy miért és mennyiben NEM HATÁLYOSAK. Vagyis, alapíthat-e jogot törvénysértés ES TÖRVÉNYSÉRTÉS KERETEI KOZÖTT (PL. DIKTATÚRABAN) HOZOTT BÁRMILYEN SZINTŰ JOGSZABÁLY?

– Idézett munkájában először is arra utal, hogy a magyar alkotmány ezer éve a jogfejlődés, a jogkiterjesztés útján teljesedett ki. Így ír: „… Alkotmányunk egy évezreden át a vérszerződésben megnyilvánuló al­kotmányjogi alapgondolatból, hatalma mérföldjelzőkön át (Aranybulla, III. Endre törvényei, 1608, 1688, 1723, 1791, 1848, 1867. stb. évi törvényeken keresztül) nagyban egészben a jogfejlődésnek rendes, bár gyakran göröngyös, néha meredek, néha lejtős, sőt itt-ott az országútról letérő, s abba csak később visszakanyarodó dűlőútjain, – de mindig A NEMZET EGÉSZ MÚLTJÁVAL SZAKÍTÓ ÉS EZT MEGTAGADÓ FORRADALMI ÁTALAKULÁS NÉLKÜL torkollott bele ezer év múlva alkotmányjogunk jelenébe.”

– Másodszor azt kell megérteni, hogy az alkotmányozást az ARRA ILLETÉKESEK mindig koruk követelményei és LEHETőSÉGEI kö­zött végzik.

-1-1armadszor azt kell tudatosítani, hogy az ALKO’I’MÁNYOSSÁG ALAPELVE az a MAGYAR JOGÁSZI SZEMLÉLET, amely követelményekhez köti a közjogfejlődés TÖRVÉNYESSÉGÉT, amely elutasítja a törvénysértő (a követelményeket nem betartó) magatartás jogalkotó képességét. E szempontból Molnár Kálmán így rögzíti a magyar Jogászi szemléletet: ‘Bizony igaz, hogy a jog a FORMÁK VILÁGA. A jog valóban mindig forma, de…a jog nem csupán forma, …a jog kü1ső  formájának burkában az aranyban halhatatlan lelket lehelő lényeg valósul meg, (…) a valóban képzett jogász, nem a formákon felül, vagy azokon kívül, hanem a formákban megtalálja a jog lelkét, a jognak azt a transzcendentális magvát, aminek felismerésére.. .jogászi szem szükséges (…) Áll ez főképp az alkotmányjog fejlődésének történeti szemléletére.. A régi korok közjoga inkább a jogi közfelfogásnak, a nemzet jogalkotó géniuszának, a személyileg hol kiválóbb, hol gyengébb hatalomkezelő ellen vívott folytonos harca-néha elnéző és megalkuvó, néha

türelmetlen és intranzigens küzdelme – az érvényesülésért.” Persze ebből az is következik, hogy néha még a FORMA sem tükrözi a nép igazi jogi felfogását. Ebből azonnal következik, hogy néha még az oklevelekből sem lehet kikövetkeztetni az igazi jogelveket. Ezek gyakran eltérhetnek a törvénytől, a törvény szellemétől. Ez különösen igaz magyar vonatkozásban, ahol sok évszázados, a nemzet jogászi géniuszát meg nem értő, és sokszor csak a fizikai erőre támaszkodó uralom olyan jogi tényeket, olyan okleveleket, olyan diplomákat, a tudományos KRITIKÁT KIÁLLÓ FORRÁSOK OLYAN ADATAIT (!) LÉTESÍTETTE, amiket a magyar nép soha, – nemcsak a ma szemüvegén át nézve, hanem a múltban sem – soha jogosnak el nem ismert, amit – sokszor fogcsikorgatva – CSUPÁN TŰRT, várva, amíg SAJÁT JOGALKOTÓ GENIUSZÁNAK SZAVA MEGSZÓLALHAT ÉSMEGHALLGATÁST KÖVETELHET.” Kocsis István folytatja az idézetet ^21/ :  Van olyan eset is, amikor „MÉG TÖRVÉNY IS CSAK A MAGYAR NÉPNEK… ÁLLAMSZERVEZŐ KONCEPCIÓJÁVAL ÖSSZEMÉRVE S AZON ÁTSZŰRVE MAGYARÁZHATÓ. Mert nálunk az élet nemcsak olyan eseteket produkál, mikor a jogélet nem alkalmazkodott a törvényhez, de olyan eseteket is, amikor a NÉP JOGI MEGGYŐZŐDÉSE SEM… törvényi formát ölteni nem tudott, SEM A GYAKORLATI ÉLETBEN VALÓ ÉRVÉNYESÜLÉSÉT KIKÜZDENI NEM BÍRTA, ÉS MÉGIS JOG VOLT, VAGY JOG MARADT, MERT.. nem a cselekvések, hanem a NÉP JOGI MEGGYŐZŐDÉSE TESZI A SZOKÁSJOGOT.” Ezzel azt is kimondjuk, hogy a szokásjogban a spirituális elem a materiális elem fölé emelkedik. Molnár Kálmán szerint ^22/ :”…a magyar jogfelfogás megtermékenyítő és ható erőit sokszor olyan tereken is ki lehet mutatni, ahol a gondolat a tények világában jelentkező akadályokat leküzdeni nem bírta… A magyar jogi felfogást nemcsak A POZITÍVUMOKBAN LEHET FELTALÁLNI, HANEM A NEGATÍVUMOKBAN IS. EZ A SZELLEM NÉHA FEGYVERES ELLENÁLLÁSBAN (SZABADSÁGHARCOKBAN), NÉHA CSAK GRAVAMENEKBEN, NÉHA A VIS INERTIAE, A PASSZÍV RESITENTIAalkalmazásában jelentkezik, de a magyar alkotmányfejlődés kutatásánál és megismerésénél MÉGSEM MELLOZHETO, sőt gyakran NAGYOBB JELENTŐSSÉGGEL BÍR, MINT A JOGÉLET TÉNYEIT MEGRÖGZÍTŐ ÉS BIZONYÍTÓ OKIRATOK. Vagyis: „…vizsgálni kell a megtörtént tényeket, de rá kell mutatni azok JOGSZERŰ VAGY JOGELLENES VOLTÁRA IS. A tények ugyanis, még ha gyakorlattá sűrűsödnek is, nem mindig jogszerűek.” És itt érkezünk el a szubsztanciális (lényegre ható) problémakörhöz, ahhoz, hogy a törvényesség szellemét értsük meg, amelyhez azt is meg kell vizsgálni egy jogszabály esetében, hogy abban: „…vajon a jogszabálynak csak a külső formája, vagy annak lényege is érvényesült-e? Vajon a …kialakult gyakorlat

megfelel-e a NEMZET JOGI MEGGYŐZŐDÉSÉNEK, vagy CSUPÁN A FORMÁKHOZ ALKALMAZKODVA, IDEGENÜL ALL A LÉNYEGGEL SZEMBEN. Mert a jogban test és lélek van. Forma és szellem. A… törvényben hangsúlyozott gravamenek…leszegezései annak, hogy a nemzet jogi felfogása sok vonatkozásban nem szentesítette joggá a NÉHA UGYAN ÁTMENETILEG TŰRT, NÉHA AZONBAN NYILTAN REPROBÁLT (KÁRHOZATOTT) GYAKORLATOT. ..FORRÁSOK ADATAI GYAKRAN CSUPÁN TÉNYEKET IGAZOLNAK, DE JOGOT NEM.”^23/

Le kell tehát szögeznünk: a magyar jogrend alapját képező-történeti Alkotmányunknak megfelelő Szentkorona-tan -, a Szentkorona-elmélet NEM JOGTÉTEL, NEM JOGSZABÁLY, illetve NEMCSAK A TÖRVÉNYES JOGTÉTELEKBEN TÜKRÖZŐDŐ NORMA! A Szentkorona-tant a maga teljességében nem lehet CSAK a tudományos kritikával, okmányokból és törvénykezésekből közvetlenül rekonstruálni. A SZENTKORONA-ELMÉLET TUDOMÁNYOS RENDSZER, TAN, ELMÉLET. „A tudományos kritikát kiálló alkotmányjogi források sok-sok adatainak összevetéséből, szellemtörténeti és jogászi értelmezéséből és értékeléséből jutunk el a sok részadat nagy szintézisére, VAGYIS A SZENTKORONA ELMÉLETÉRE. És pedig nem a tudományos kritikát kiálló források adatainak semmibevételével, vagy figyelmen kívül hagyásával, hanem AZOK FÖLÉ EMELKEDVE. A tudományos kritikát kiálló források adatainak összedobált cefréjéből az adatok lelkét kivo­natolva, a jogtudomány szűrőjén átszűrve és lepárolva. Ez a tiszta párlat: a konkrét adatok nagy szellemtörténeti és jogelméleti szintézise: A SZENT KORONA TANA.” ‘” Molnár Kálmán ugyancsak a lényeget emeli ki, midőn a Szent Korona tanának szubsztanciáját körvonalazva még egyszer utal a következőkre: A Szent Korona tana „lényegéhez nem tartoznak oda a szavak, a terminológia. Ugyanazok a szavak egyhelyütt kongó szólamok, másutt mélységes tartalom kifejezői. És ha nálunk a Szent Korona terminusát, mint az állam szinonimáját használjuk, ha a Szent Korona területéről, a Szent Korona országairól, a Szent Korona javairól, a Szent Korona jövedelmeiről beszélünk … mindez csak azé.-( jelentős, mert a kifejezések nem voltak ellentétben a Szent Korona elméletének mélységes tartalmával. DE AZ EMLÍTETT KIFEJEZÉSEK A HOZZÁJUK FŰZÖTT GONDOLATKÖRT SEM KI NEM MERÍTIK, SEM MEG NEM JELÖLIK, SEM AHHOZOLYKÉPPEN NEM TAPADNAK, hogy használatuk, bizonyos vonatkozásban elejtése az eszme csorbulását, vagy feladását jelentene.”

A III. fejezet idézetei hosszúak voltak. Mégis idézni kellett: pontosan, szépen, mert népünk zegzúgos, tűz- és csillagzáporos égbolton írta le történelmének pályáját. Olvasva korabeli jogtörténeti viták évtizedekkel ezelőtti tanulmányait, megdöbbentő lehet azok időszerűsége,. A ma

alkotmányozásának gondjai ugyanazok mint voltak hetven évvel ezelőtt. Ugyanazok mind tartalmi, mind formai, mind jogfilozófiai, eszmetörténeti szempontból. Legfeljebb a viták résztvevőinek szellemi színvonala nem ugyanaz: kevesebb a ma jogászának ismerete és főként zavarosabbfogalomrendszere. Végül nem világos a történelmi helyzet sem! Hamisak a látszat-nyugalom díszletei is! Amint a gyilkos Heródes elől menekülni kényszerülő Szent Család sem ülhetne „szamárra”, ahhoz, hogy a ma elaknásított karaván utakon, terroristákkal, fizetett ügynökökkel, rakétákkal, űrhajókkal operáló banditáktól észrevétlen megmeneküljön, ugyanúgy ALKOTMÁNYOZNI is csak VILÁGOS ELVEK ismeretében szabad. A magyar szellemi önvédelem a betűk mai romhalmazában ki kell hogy mondja: alkotmányozás csak az előbbiek figyelembevételével lehetséges. Summázva: ha kimondjuk, hogy

-jogfolytonosságot kell helyreállítani. És ezt

– csak a törvényesség betartásával, törvényesség alatt mind tartalmi, MIND FORMAI ELEMEKET értve.

– Ha a kogens eljárásjogot megsértve dolgozzák ki az „új” magyar alkotmányt, akkor az mindenképpen érvénytelen lesz. Nem történik más, mint a meglévő trágyadombra egy újabb talicska fekália ráöntése, ami nem oszt, nem szoroz, legfeljebb felesleges.

– A mondottakat semmiféleképpen nem érinti, ha tudatosítjuk, hogy a Történelmi Magyar Alkotmánynak ma már természetszerűen tartalmaznia kell a nemzetközi joggal összhangban lévő – többségüket tekintve már törvényben rögzített – „újabb” jogi előírásokat is.

IV.
AZ ALKOTMÁNYOZÁS EGYÉB SZEMPONTJA

1.

AZ ALKOTMÁNYOZÁSI  ELJÁRÁS IDŐTARTAMA

 

A magyarság a jogfolytonos megszakadás esetén (1944 márciusáig) mindig helyreállította a legitim (eltörölhetetlen) alkotmányát: a Szentkorona-tan alapján. Ennek alapvető keretét mindig a törvényességben látták – MA IS CSAK EZ AZ ÚT JÁRHATÓ. Mivel a történelmi magyar alkotmánnyal ellentétes törvények, illetve ezek elemeinek kiszűrése ÉVEKIG is eltarthat, a régi bevált alkotmányjogi elemek hatálybaléptetése is hosszú időt vehet igénybe, ezért az ALKOTMÁNYOZÁSI FOLYAMAT TÖRVÉNYESSÉGE alapvető fontosságú.

A hosszabb időszakra szóló alkotmányozást más, a két Trianon után működésbe lépő adottságok is megkívánják. Az alkotmányozásban az EGÉSZ magyar nép érdekelt. Trianon következtében ugyanakkor határainkat 3-4 milliós magyarság karéja öleli át. Jogos elvárásaik, szempontjaik lehetnek (és amint tudjuk vannak is) az őket érintő kérdések anyaországi szabályozásában. Megfontolandó tovább a „Pártosodási” szempont kikapcsolásának jogos igénye is. Ma a nyolc millió anyaországi választópolgár közül csak 4,7 millió küldött képviselőt a Parlamentbe. Ismeretes, hogy (az 1994. évi választási statisztika szerint) 2,7 millió állampolgár PÁRTOKRA nem szavazott, de alkotmányozni (feltehetően) szeretne. ‘További 0,7 millió fő szavazott pártra, képviselője azonban nincs a Parlamentben. (Nem jutottak be a Parlamentbe.) Ha ehhez a 3,5 millió főhöz hozzávesszük a Kárpát-medencében élő 3-4 millió magyart, akkor az ő- a hazai lakossággal mintegy azonos méretű tömegének – véleményét is figyelembe kell venni az alkotmányozási eljárásban. Ehhez pedig idő kell!

Kiemelkedő jelentőségű tovább két fontos mozzanat időszerűsége is: a főhatalom NÉPSZAVAZÁSSAL TÖRTÉNŐ MEGERŐSÍTÉSÉNEK ALKALMAZÁSA valamint a FELSŐHÁZ (ilymódon a képviselő ház mellett egy második Ház), vagy éppen egy – akár a Felsőház helyett, akár egy harmadik Házként -„Összmagyar Ház” létrehozása, kialakítása.

2.
NÉPSZAVAZÁS

 

Nem szorul bizonyításra, a főhatalom képviselőjének legitimitását növeli, ha a főhatalom képviselőjét a 13-15 milliós magyarság közvetlenül választaná meg. Ezen eljárás mellett reális lenne az is, hogy a főhatalom jelöltjét a lakosság közvetlenül válassza ki. Pl. köztársasági elnök ne csak a pártok képviselője lehessen, hanem a tudományos tekintélynek örvendő közéleti személyiség is.

 

3.
FELSŐHÁZ,
VAGY (IS) A VILÁG MAGYARSÁGÁNAK
ÖSSZMAGYAR HÁZA.

 

A magyartörténelmi alkotmány jól bevált intézménye volt a második Kamara, vagy Felsőház, amely magában foglalta a választott és kijelölttisztségviselőit. Tagjait a tudományos, művészeti, vallási, nemzetiségi, érdekképviseleti szervek személyiségei adnák. A felsorolást ki kell egészíteni az elszakított nemzetrészek képviselőivel. Ezeket vagy a Felsőházba kellene behívni, vagy egy önálló, harmadik Házban kellene összegyűjteni, hogy vegyenek részt a magyar alkotmányos életben. Ez utóbbinak több neve lehetséges: hívhatják Szövetségi Háznak, Összmagyar Háznak, lehet a Világ Magyarságának Háza, stb. Ne felejtsük: számuk majdnem eléri a magyarországi ténylegesen szavazók létszámát!

 

4.
A SZENT KORONA ŐRZÉSE
ÉS AZ ÁLLAMHATALOM FŐBB TISZTSÉGVISELŐINEK
A SZENT KORONÁRA LETETT ESKÜJE

 

A Szent Korona nem múzeumi tárgy, a Szent Korona JOGI SZE­MÉLY. A Szent Korona nem váltható le: a magyar államiság főhatal­mának egyedüli birtokosa. Nélküle törvényesen törvény nem alkotható, minden méltóság belőle fakad, király is csak akkor lehetett valaki, ha a Szent Koronával koronázták meg. Hát még ma! Kellő szerénységgel is állítható, hogy p1. egy köztársasági elnök semmiképpen sem király. Ezek után könnyű belátni: diktatúrák itt maradt, korlátolt képzettségű kövületei nem játszadozhatnak egy

nemzet évezreden át vérrel megpecsételt jogrendjével, megszentelt hagyományaival. Közjogi harcokban kivívott kötelezettségeket rögzítettek törvényeikben őseink, amikor a Szent Korona illő, méltó és biztonságos őrzéséről rendelkeztek Ezek ma is,

mindenkit köteleznek. Újabb, modern szempontokat is figyelembe véve ezek az intézkedések kiegészíthetők, főként a Szent Korona és a koronázási jelvények állagmegőrzésének szempontjaival, az anyagfáradás megelőzése, a fényhatás károsító hatásának kiszűrése, a rázkódás megelőzése céljából. Már 1938-ban sem volt szabad mesterséges fényhatást használni fényképezéskor. Az 1928. évi XXV. tc. szabályozta azt is, hogy a Koronát milyen alkalommal, és formaságok (szertartások) betartása mellett lehet tárolójából elővenni. A SZENT KORONA ŐRSÉGÉRŐL, illetve őrzéséről törvény intézkedett, így p1. 1871-ben a szabályok szerint a Szent Koronát őrző koronaőrség önálló csapattest volt, amely a katonaság kötelékébe tartozott és a két koronaőrnek volt alárendelve. 1896-tól parancsnokát a honvédelmi miniszter előterjesztésére a király nevezte ki. A koronát   páncélkamrában őrizték, amelynek kinyitásához három kulcs kellett. A kulcsokból egy a miniszterelnöknél, 1-1 a két koronaőrnél volt.

Közjogunk fejlesztésének egyik újabb állomása lehet, ha az alkotmány törvényességi kellékként előírja: közjogi hatalom – megfelelő és szabályozott körben – csak a Szent Koronára letett (megfelelő szövegű) esküvel válik törvényessé. E nélkül hatalom csak bitorolható!

C.)
A SZENT KORONA MISZTÉRIUMA

 

Mi tehát a teendő? Helyre kell állítani a jogfolytonosságot. Tudatosítani kell, hogy a történeti magyar alkotmány helyreállításáig átmeneti, provizórikus időben élünk. Ebben a történelmi szakaszban a magyarjog szerint (1) törvénytelenség jogot nem létesíthet és (2) a nem érvényesülő jog, a történelmi alkotmány (potenciálisan) – mint a tíz parancsolat, melyet, ha megszegnek, akkor is – valóságosan létezik és bármikor (aktuálisan is) hatályba helyezhető. Fogadjuk meg Deák Ferenc szavait: mind addig amíg a magyar történelmi alkotmányt életbe nem léptetjük „Tűrni fog a nemzet, hogy megmentse az utókornak azon alkotmányos szabadságot, melyek őseitől öröklött … mert amit erő és hatalom elvesz, azt az idő és kedvező szerencse ‘ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétes.” A biztos jövőben remélő élő hit mellett tegyünk meg mindent, hogy mielőbb jogaiba helyezzük a Szent Koronát. És erre az eddigiek mellett még egy súlyos igazság ÉSTÖRTÉNELMI VALÓSÁG KÖTELEZ MINDEN „HUNGARUST”: A SZENT KORONA SZENT VOLTA, A SZENT KORONA MISZTÉRIUMA ÉS A KORONA FÖLAJÁNLÁSA A NAGYASSZONYNAK!

 

I.
A SZENT KORONÁRÓL RÖVIDEN ^26/

 

A Szent Korona misztériumáról a kezdetektől szólnak krónikáink, gestáink, a legendák, a tudományos művek és okleveleink.,

MIT ÉRTÜNK A SZENT KORONA MISZTÉRIUMÁN? A Szent Korona misztériumhoz tartozik a jogi konstrukció, a Szent Korona jogi személyisége és az AMI A JOGI KONSTRUKCIÓN TÚL VAN, ami a szokásjogban és népünk felfogásában ezzel kapcsolatosan van meg. Ezt a B/ fejezet részletezte, főként a III. fejezetben. Végül a Szent Korona misztériumához – annak TERMÉSZETES okai közé – tartozik, hogy a Szent Korona „SZENT” TÁRGYI JELLEGE miatt is. Most ez utóbbiról következzen pár gondolat.

l.
ISTEN NEVÉNEK SZIMBÓLUMA A SZENT KORONÁBAN

 

A Szent Korona külső kerülete (664,3 mm/26 inch/26,05 hüvelyk). Ez a szám azonos – Csomor Lajos Teleki Bélára hivatkozó kézirata szerint – a Stonehenge (kőkorszaki szentély) kerületének 432-vel (ókori csillagászati kozmikus számmal) osztott eredményével. Vagyis a Szent Korona készítői ismerték a sumer jellegzetes méretrendszert is. Ezenkívül – Csomor Lajos szíves közlése szerint ez a szám (a 26 hüvelyk) a számmisztika szabályai szerint ISTEN nevét is kifejezi! Kézirata szerint: a számok betűket is jelentve – Kárpáti Sándor szolnoki katolikus plébános véleménye alapján – a 26-os szám számértéke Isten nevét adja ki. Vagyis a Szent Korona 26 hüvelyknyi kerületének TITKOS (SZÁMOKBA REJTETT) JELENTÉSE: ISTEN. Akit tehát a Szent Koronával megkoronáznak, annak a fejét a koronázó korona Isten nevével veszi körül. Vagyis jogot hatalmával csak arra kap, hogy Isten képviselője legyen. Végül a kézirat így summázza a lényeget: „Az Alef jelentése: főfejedelem és Szentháromság. Számértéke, ha alkotóelemeinek összegét vesszük: 26. Ha a jel alapértékét vesszük, akkor az Alef számértéke: 1. A magyar Szent Koronán egy hüvelyk hosszúságú a felső Pantokrátor, az Atya trónusának alapéle, a Fiú trónusának az alapéle, valamint (a Csomor Lajos által felfedezett) Szűz Mária-kép trónusa melletti fák magassága … a jelképek nyelvén ez azt jelenti, hogy a Magyar Szent Koronát tervezője eleve Istenre szabottan SZENT-nek tervezte.” (Kéz­irat: 221. o.)

2.
A SZENT KORONA
A SZENTHÁROMSÁGOT KÉPEKBEN IS ÁBRÁZOLJA

 

A Szent Korona a Szentháromság képi megjelenítését is adja. A felső Pantokrátor-kép – nappal, holddal, csillagokkal és a korabeli univerzum ábrázolást követve a négyzet alakkal – az Atyaistent ábrázolja, amint a világmindenségen, mint Teremtő uralkodik. A Szentkorona homlokzati Pantokrátor képe Krisztust, mint a világ végén ítélkező Istent jeleníti meg. (Az Atya-kép „hasonlít” Krisztusra, csak kissé öregebb. Ugyanis ismert az evangéliumi mondás: „Fülöp, aki látja a Fiút, látja az Atyát is.” „Én és az Atya egy vagyunk” … stb.) Az újabb koronakutatási eredmények alapján biztosan állítható, hogy a Szent Szűz „áldott” állapotot ábrázoló képe a Szentlélek megjelenítője. (Két személy: Mária és a Szentlélek.) Benne az Isten Lelke alakítja ki Krisztust. Mivel a képek Istenábrázolását a képek jelképrendszere is kifejezi, a trónusok, a ciprusfák a királyi méltóságra utalnak. Emiatt és ezért, ezek a Szent Szűznek csak akkor és csak azért járnak ki, mert élő Szentségtartóként benne – külön személyként természetesen – a Szentlélek jelenül meg. Így a SzentKorona a Szentháromságot is ábrázolja képei által.) Az Atya és Fiú Istenségét a Niceai Zsinat 325-ben, a Szentháromság tanát pedig a II. Egyetemes (Konstantinápolyi) Zsinat 381-ben fogadta el. Vagyis a Szentkorona készítésének post quem dátuma 370-380.)

 

3.
A SZENTKORONA
ISTEN ÉGI ÉS FÖLDI BIRODALMÁT ÁBRÁZOLJA

 

A Szentkorona Isten égi és földi birodalmát egységben fejezi ki. A koronakutatások tisztázták, hogy a korona tervezett, eleve egyszerre és együtt készült, mind az alsó, mind a felső részét tekintve. Tervezettségére és együtt készülésére a következők utalnak:

– A Szent Korona egészét (a két részt együtt és CSAK EGYÜTT) egyetlen mértékegységben készítették: ez a hüvelyk (inch). Minden lényeges méret kivétel nélkül egész szám. Két hüvelyk az abroncs magassága, a pántok szélessége, a felső Pantokrátor oldalhossza, a homlokzati Pantokrátor-kép szélessége, magassága, az abroncson a gyöngysort rögzítő fülek távolsága, az apostol képek magassága. Szem­ből nézve az abroncs magassága KÉT hüvelyk, a felső koronamagassága HÁROM hüvelyk, a korona teljes magassága ÖT hüvelyk. Szemből nézve az átmérő NYOLC hüvelyk. Ez a Fibonacci számsor, számtagjait adja, az aranymetszést definiálja: vagyis az 1, 1, 2, 3, 5, 8 számokat. A következő szám a 13 lenne (5+8=13). És tényleg: az abroncson 13 fül tartja 2 inch távolságra a kis gyöngyök sorát.

– A felső részt mindig gömbnek alkották.

-A Szentkorona mindig nyolc képből állt (a felső apostol-sort tekint­ve). Ezt igazolja a zárógyöngydrót a pántok alsó részein, felül pedig az, hogy a Pantokrator kép széle egyben a felső pántok apostolképeinek záródrótját is adja. Rekonstruálható az is, hogy a keresztet előre tervezték. Látható a kereszt hüvelyének pereme, e perem körül elfordulnak a Pantokrátor-kép ruharedői és a zománcrekeszek.

– Eleve 72 gyöngy és 64 kő befoglalását tervezték és az apostolképek számát ez határozta meg. A felső Pantokrátor képen 12 gyöngyöt és 12 kőt helyeztek el, az apostolképek körül pedig 60 gyöngyöt, és 52 követ.

– A Korona a kozmikus világra utaló jelképeket is tartalmaz. A Korona segítségével megadható a Nap és a Hold mozgása. Az abroncson megtalálható a Hold-hónapra (sumér hagyomány) jellemző 28-as osztá

sú kör, a 364 napra utaló jelzések, a Merkur és a Vénusz keringési idejét ábrázoló kiosztás, stb.

– A képi ábrázolás – mind az abroncs, mind a felső rész esetében a Szent Korona funkciójára is utal: a Szent Korona a hatalom eszközlő jelvénye. Ezzel a Szent Korona a magyarság hivatását TÁRGYI MI­VOLTÁBAN FEJEZI KI, és az ország első embere csak ezzel a Koronával avatható vezetővé. Így a Szent Korona a hatalom eszközlő jelvénye (signum efficax potestatis). A Szent Korona esetében tehát érvényesül a Biblia szava, amit az Üdvözítő feltámadása után mond: „Minden hatalom nekem adatott a mennyben és a földön.” (Máté: 28, 18.)

-A Szent Koronán lévő képi ábrázolás logikus TELJESSÉGE utólag rögzíthető. Indokolt megfontolások után a levonható következtetések közül p1. érdemes az alábbiakat kiemelni. A Szent Koronán lévő – és korábban a Korona keletkezési idejére meghatározónak tartott – három kép: a Dukász Mihály, a Konstantin, és a Geobitzás kép utólag került a Koronára, más, levett képek helyére. Ha a Korona képi kompozícióját logikusan kiegészítjük, az említett „pótlólagos képek helyén” a Szent Szűz, Rafael Arkangyal, Uriel Arkangyal képei jöhetnek számításba. A Szent Korona ily módon EGYEDÜLÁLLÓAN fejezi ki ; Isten égi és földi birodalmának eszmei mondandóját. Szigeti István írja ³~, hogy a Szent Korona a TÖKÉLETES KERESZTÉNY KORONA MEGHALADHATATLANUL TELJES ÁBRÁZOLÁSA. Olyan jegyei vannak, melyek CSAK a Szent Koronára jellemzőek. „Az abroncson ábrázolt személyek tekintete, a kezek tartása vitathatatlan bizonyítékai …meg nem másítható tényezői az abroncsnak. Ezzel a „Szent Korona egy szoliter, egy nonpareille ékszer… A Szent Korona előtti időkben nem volt igény arra, hogy olyan koronázási ékszert készítsenek, amely Isten égi és földi birodalmátjelképezi. Ez csak a keresztény világban lett lehetséges, és nem valószínű, HOGY RAJTA KÍVÜL ILYEN KORONA készült… Bizánc készített ugyan a Szent Koronához hasonló koronákat, DE EGYETLEN EGYET SEM ISMERÜNK, AMELY ISTEN ÉGI ÉS FÖLDI BIRODALMÁT SZIMBOLIZÁLTA, …szimbolikájuk legfeljebb abban volt, hogy a kereszténységet képviselték, hiszen rendszerint a kereszt jelét hordozták, esetleg EGY-EGY BIBLIAI EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPLŐT IS ÁBRÁZOLTAK RAJTUK ANÉLKÜL, HOGY A SZENT KORONÁN LÉVŐ SAJÁTOS GONDOLATOKAT: ISTEN BIRODALMÁT SZIMBOLIZÁLTÁK VOLNA, erre még igényt sem tartottak. Ez a Szent Korona nonpareille jellege, AMI ÁLTAL EGY ÖNMAGÁT IGAZOLÓ, MEGHAMISÍTATLAN KORONÁZÁSI ÉKSZER.” ^31/ (Tájékoztatásra jegyezzük meg: Csomor Lajos és Szigeti István a Szent Korona készítési idejét Kr. u. 300-390 közötti évekre teszi, és kaukázusi műhely termékének tartják.)

A C/ FEJEZET a Szent Korona misztériumáról szól. Már a beveze­tőben meghatároztuk, hogy mit értünk a Szent Korona misztériumán? Eddig azt részleteztük, ami a misztériumhoz tartozik „természetes” megfontolásból, a Szent Korona TÁRGYI JELLEGÉBŐL adódóan. A következő II. fejezet a misztérium „természetes, analógiai alapján” „misztérium-jellegű” filozófiai, szellemi összefüggéseket mutatja be. Ez az összekapcsolódó, átvezető híd a magyar jogfelfogásból adódik, amely felfogás szorosan kapcsolódik az erkölcs, az igazságosság, a becsület kategóriájához, ezzel a szellemi szférához.

 

II.
A MAGYAR JOGFELFOGÁS BENSŐ KAPCSOLÓDÁSA
AZ IGAZSÁGHOZ, ERKÖLCSHÖZ,
BECSÜLETHEZ, GONDVISELÉSHEZ.
(TERMÉSZETJOGI-FILOZÓFIAI MEGFONTOLÁSOK)

 

A „Szent Korona misztériuma” természetes alapjának egyik leglé­nyegesebb, a misztérium szentélyébe átvezető pillére az az ősi magyar jogfelfogás, amely szétszakíthatatlan kapcsolatot lát a HATALOM, AZ IGAZSAG, AZ ERKÖLCS ÉS A TÖRVENY továbbá a HAZASZERETET, VALAMINT A POLITIKA KÖZÖTT. Horváth Sándor O. P. írja a Katolikus Közélet c. Erkölcsbölcseleti tanulmányában ~: hazafiság, nemzeti öntudat stb. erkölcsi értéket képviselnek. A ‘Hitvallás a politikában” c. tanulmány 16. oldalán olvashatjuk: „A keresztény erkölcs lényege az, hogy az emberi élet berendezését, cselekedeteit és összes megnyilvánulásait oly gyakorlati igazságokkal (törvényekkel) irányítsa, amelyek AZ ÖRÖK TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK KÉPMÁSÁT MAGUKON VISELIK, EZEKNEK KÖZELEBBI, KONKRÉT ALKALMAZÁSAI EGYES ESETEKRE ÉS VISZONYOKRA. (Kiemelés tőlem.)”

„Az állam létének jogát és a polgárok közjava fölötti hatalmát ugyan­attól az erkölcsi törvénytől nyeri, amely a polgárok jogait adja és arra fölesküszik,…az állam is a természet Urától adott megbizatásának keretei között mozoghat s így az erkölcsi törvénytől függetlennek nem érezheti magát. (U. o. 19. o. és 23. o.) Erre utal a Kánoni jog c. kötetnek

a jog etimológiájára utaló sora is: „A magyar jog szót a jó, illetve a jobb szóból eredeztetjük.” (41. o.) A jog reális felfogás szerint: „erkölcsi erény, amelyhez a jog kapcsolódik, nem lehet más, mint a iustitia, amely az erények közül egyedül szabályozza az egymáshoz (ad alterum) viszonyuló cselekvéseket … az erénynek … kettős feltétele van: a cselekvő ember helyes szándéka és az emberi cselekedetnek helyes volta. „(I. m. 43. o.) Végső soron azonban a jog elszakítható a cselekvő szándékától és azonosíthatjuk a „dologi teljesítménnyel.” (L m. 44. o.) Ez esetben „a

jog az igazságosság tárgya (obiectum iustitiae) szerepel itt: ahol megvan a dologi teljesítmény tekintet nélkül a személyi teljesítményre.” (I. m. 44. o.) „A jog tehát (Szent Tamás szerint) a cselekvő szándékától függetlenül maga az igazságos dolog … ami mást megillet.” (I. m. 44. o.)

A természetjog (ius divinum, igazi emberi jog, az emberi nem joga, észjog, stb.) „legáltalánosabb, tárgyi értelemben is Istentől az ember terészetébe oltott és az ész által kihirdetett jog.

.. A természetjog forrása a lex aetema, az örök törvény …(amely) a világ és egyes részeinek működését és megnyilvánulását előíró, átfogó, irányító eszme … a természeti törvény (lex naturális) pedig ennek … a visszfénye, konkrét megjelenési formája, az abban való részesedés a teremtmény részéről . . .A természetjog a természettörvénynek szűkebb körét foglalja magában … azokat, … a melyek az ember társas életére vonatkoznak … Ezt a jogot nem az értelem alakítja, hanem csak felismeri és kihirdeti. A keresztény felfogás tehát a természetjogot OBIEKTIVE fogja fel és NEM az észt teszi meg annak forrásává.” (I. m. 53-55. o.) A jog és az isteni jog közötti, előbb ismertetett statikus vonások mellett vannak a dinamikus felfogásra utaló elemek is. Ez a nézőpont a kibontakozásra, a történelem áramában az újszerű megragadásával a célra irányulással van összefüggésben. Horváth Sándor: A természetjog rendező szerepe c. műve szerint: „. .. a természettörvény … irányító tényező … az embernek mint jogalanynak elemzéséből leszűrődött természetes hajlandóságának mibenlétéből és működéséből elvont szab­vány, amely a természet útmutatását közvetíti, hogy milyen elvek szerint kell a gyakorlati életet berendezni és amely a pozitív jognak és jogalkotásnak átfogó értékeit és irányító tényeit képviseli.” (I. m. 63. o.)

A magyar történelmi alkotmány egyes elemeit tekintve a Szent Korona Tan alapját és pillérjét két mozzanat adja. Egyrészt a pozitív (törvényben leírt) jog tartalma, másrészt a természetjogban, az örök isteni jogban gyökerező törvényalkotó irányulás. Végső soron tehát a természettörvény (a lex aeterna), a jog, a törvénykezés évszázados folyamatának iránya, továbbá az igazságosság és az erkölcs összefüggése és ennek egy tárgyban – a Szent Koronában objektivált kifejeződése adja a magyarság sajátos naturáját, „MI”-voltát, természetének lényegét. És hogy ez nem túlzás, érdemes idézni Horváth Sándor művének következő részét is: „Szent Tamás szerint tehát a természeti törvény és jog az örök törvény (lex aeterna) visszfénye, ennek konkrét me_,gjelenési formája, IRÁNYÍTÓ ÉS LEKÖTŐ EREJÉBEN VALÓ RÉSZESEDÉS, annak teremtett hasonmása. Amint a világ Isten eszméit tükrözi vissza, az Alkotó kezemunkáját és lábnyomát (vestigum) mutatja meg, úgy a teremtmény működési módja ennek szabályszerűsége, a hajlandóságokban való megnyilatkozó lekötöttsége és irányítása tanúságot tesz a rendező és kormányzó elme törvényhozó eszméiről, az örök törvényről. A természeti törvény elvonása révén tehát nemcsak ez, hanem közvetve az örök törvény is tudatossá válik lelkünkben úgy, hogy nem is mint élőtudat, de mint tudatalatti … valóság természettörvénnyel együtt irányítja és áthatja egész tudatos erkölcsi életünket és a tapasztalati jogrendezést ..: tehát a jogi kényszer megalázó volta eltűnik s BIZONYOS FÖLDÖNTÚLI, SÓT TRANSZCENDENS DICSFÉNY VESZI KÖRÜL AZ EMBERT … Minden törvény, minden részleges norma az örök törvényben szentesül s az a célja, hogy Isten eszméinek hasonmását nyomja az emberi működésből kialakuló erkölcsi világra … Ez szabadságlevele … senkinek sem rabszolgája … ISTEN TERVEINEK MEG­VALÓSÍTÁSÁBAN ÉS SZOLGÁLATÁBAN SZABADDÁ LETT TAGJA…” (U. O. 65. o.)

A magyar Szentkorona-tanban a „földöntúli dicsfény” közvetlenül is TERMÉSZETFÖLÖTTI LESZ az objektivált Szent Korona fölajánlása révén. A magyarság életét alapjaiban meghatározó alkotmány, a Szent Korona Tan, a FŐHATALMAT ÉS AZ ORSZÁGOT IS MAGÁBAN FOGLALÓ SZENT KORONÁT tekinti a hatalom birtokosának. Szent István éppen ezt ajánlotta föl TÖRVÉNYES ÚTON, A TÖRVÉNYHOZÁS ELŐÍRT SZABÁLYAI SZERINT – a főurakkal, az Egyház képviselőinek jelenlétében és egyetértésével – az Őskinyilatkoztatás Nagyasszonyának, a Boldogasszonynak, a Megváltó Édesanyjának, Szűz Máriának, aki a fölajánlást el is fogadta. A Szent Korona, az erre épülő Szentkorona-tan alkalmas volt a fölajánlásra. A történelem arra a férfire várt, aki ezt meg is érti és aki a fölajánlást meg is teszi. AMIKOR A FÖLAJÁNLÁS MEGVALÓSULT, AKKOR ES EZZEL VÁLT VA­LÓSÁGGÁ A SZENT KORONA MISZTÉRIUMA. ETTŐL KEZDVE A SZENTKORONA ESZME KIEGÉSZÜLT EGY TERMÉSZETFÖLÖTTI ELEMMEL, AZZAL, HOGY MAGYARORSZÁG FŐHATALMÁNAK, TERÜLETÉNEK MINDENKORI BIRTOKOSA A MENNYBE FÖLVETT BOLDOGASSZONY LESZ.

III.
A SZENT KORONA MISZTÉRIUMA,
A REGNUM MARIANUM DIÓHÉJBAN

 

1.
ÖSSZEFOGLALÓ ESZME

 

A Szent Koronában kiteljesedő eszmei mondandó, az Isten égi és földi országának ÖSSZEFOGLALÓ ESZMÉJE végül Szent István felismerésében tetőződik be: a tárgyilag objektivált teljes magyar való­ságot és a Szent Korona Tanában megfogalmazódó – megosztott mind a két HATALOM EGYSÉGÉT, vagyis a TELJES – főhatalmat tudatosan is fölajánlja a Megváltó Anyjának, a Boldogasszonynak. Érdemes mindenkinek tudatosítania, hogy ekkor még nem dogma (még nem definiált tétel) Mária mennybemenetele, Szeplőtlen Fogantatása. Még nem ismerik a „tökéletes Máriatisztelet” gyakorlatát, amely a teljes önátadás eszméjét tartalmazza: Szent István ősi magyar hagyományt és a Kaukázusban elfogadott és vallott keresztény tanítást követi, amikor KÖZJOGILAG ÉRVÉNYESEN FÖLAJÁNLJA A MAGYAR ÉLET TELJESSÉGÉT MAGÁBAN FOGLALÓ SZENT KORONÁT MÁRIÁNAK ÉS ÖRÖKRE EGYETLEN, DE ÉLŐ SZEMÉLYNEK KEZÉBE TESZI LE A MAGYARSÁG SORSÁT IRÁNYÍTÓ FŐHATALMAT.

A történeti eseménysorozat jól ismert. Ezeket rögzítették a történe­lem szakkönyvei, a krónikák, a vallási irodalom és élő gyakorlat különböző formái. Ezekből én most a következőket emelem ki.

 

2.
A KÖZJOGI ÉRVÉNYŰ FÖLAJÁNLÁS

 

Szent István közjogi érvényű fölajánlását megelőzi EGYÉNI (MA­GÁN) VALLÁSI ÉLETÉNEK MÁRIÁS GYAKORLATA. Amint 1987-ben a szent István napi ünnepi beszéd kifejezte, Szent István Szent Montforti Grignon Mária Lajos tökéletes Mária-tiszteletét (e tisztelet elterjedése előtt hétszáz évvel korábban és saját tőről fakadottan) valósította meg és gyakorolta. Életét-a legendák és krónikák szerint- sokszor felajánlotta a Nagyasszonynak. Így p1. mindjárt a Koronaküldéskor, a nyugat-európai császár hazánkra támadásakor, a keleti népek betörésekor stb. Ez a személyes életszentség, majd az Árpádház] szentek hosszú sora ugyancsak hozzáadódik a Szent Korona misztériumának kialakulásához. A Szent Korona misztériuma azonban ezen az EGYÉNI életszentségen, Máriás lelkiségen túlmutat. Szent István egyéni életszentsége mivel egyezett népünk ősi Nagyasszony tiszteletének irányultságával kiteljesedett KÖZÖSSÉGI VONATKOZÁSBAN IS: KÖZJOGILAG IS. Népünk közjogilag érvényes fölajánlása törvényeink szerint megyvégbe, vagyis a nép hivatalos képviselőivel, a Főurakkal, a Főpapokkal, a nemzetségfőkkel együtt, egy akarattal ajánlja föl halála előtt a Szent Koronát, benne a főhatalmat, a népet, az országot.^35/  EZ A KÖZJOGI FÖLAJÁNLÁS AZ A MOZZANAT, amely eddig (1038-ig) egyetlen (francia, német, olasz, lengyel stb.) népnél sincs meg és azóta sem történt meg. EZ AZ AZ ÚJ A VILÁGTÖRTÉNELEMBEN, amiért A KORONA SZENT LESZ ÉSMISZTÉRIUM, MAGYARORSZÁG PEDIG A SZENT SZŰZ KÜLÖNLEGES TULAJDONA: REGNUM MARIANUM.

 

3.
A REGNUM MARIANUM NÉHÁNY MONDATBAN

 

A Szentkorona-eszme és ANNAK FÖLAJÁNLÁSA A SZENTKO­RONA ÁLTAL A NAGYASSZONYNAK (gondolatilag beleértve azt is, hogy Ő azt elfogadta) Magyarországot mint KÖZÖSSÉGET részel­teti abból a föladatból, ami az Istenszülő feladata, az EMBERISÉG TERMÉSZETES ÉS(FŐLEG) TERMÉSZETFÖLÖTTI, GONDVISELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉLETÉBEN. Népünknek ez a rendeltetése. Sorsunk és minden konkrét történelmi feladatunk (évszázadok során valamennyi ütközésünk) ehhez kapcsolódik. Ezért irányul felénk az erkölcsi élet legmagasabb fórumainak – nem egyszer – megrendült tisztelete, bizonyos szellemi áramlatok és történelmi mozgalmak gyakran esztelen, izzó és indokolatlan gyűlölete, napi senkik ártó, életünkre kártékony és fájdalmas romboló igyekezete. De ezzel függ össze összetöréseink, áldozataink vereségeink ellenére is legyőzhetetlenségünk,halhatatlanságunk is. Kétségtelen, hogy a „metafizikai történelemszemlélet” modern világunkban nem általános. De ennek ellenére hatékony és igaz. Mindszenty József Emlékirataim c. könyvében ezt írja: „A magyarság a történelem folyamán, mint nemzet is találkozott Máriával Szent István ország felajánlása révén … kitörölhetetlenül bele volt vésve a magyar köztudatba, hogy Magyarország Mária országa. _,Ez a kapcsolat nem üres szólam, nem jelentőség nélküli képzelgés”. A lényeget pedig így summázza: „A sajátosan magyar Regnum Marianum eszme azt jelenti, hogy Mária védi országát, mi pedig hűen követve a krisztusi hitet, érvényre juttatjuk állami és társadalmi életünkben az evangélium tanítását.” Történelmi sorsunkat ebben a vonatkozásban így látta: „A szent király fölajánlását történelmünkre kiható természetfölötti tényezőnek fogtam föl… A Mária országa-eszme mintegykulcs volt a kezemben a magyar történelem hullámhegyei és hullámvölgyei, a nemzeti nagyság és a nemzeti tragédiák megfejtéséhez”.

Hasonlóképpen vélekedett a történelemtudós is. Szekfű Gyula írta: „Mária apostoli országának, a Regnum Mariano-Apostolicumnak már alapításakor is isteni kegyelem működött közre, nagyobb mértékben, mint más európai államoknál. Más keresztény államoknak Isten a protaktora, de Magyarországnak ő az alapítója, conditora is. Ezért Magyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem sacrosancta respublica, amelynek alapítása két vallásos momentumból tevődik össze: az egyik a Szent Koronának Szilveszterpápától küldése, a másik a KORONÁNAK A FELAJÁNLÁSA … SZŰZ MÁRIÁNAK.” ^41/

 

Az ismertetett Eszme testet ölt könyvekben, festményekben, szobrokban, templomokban, oltárképeiben stb. Ott találjuk ezernyi magyar templomban, templom elnevezésben, fő- és mellékoltár képben. Közismert, hogy Máriát csak általános koronával szabad ábrázolni. Ez alól csak a magyar Szent Koronával való ábrázolás a kivétel. A magyar Szent Koronával ábrázolt Nagyasszony nemcsak hazánk templomainak ékessége, de ott van Rómában, az altemplomban is Szent Péter sírj ától néhány méternyire. Megtalálható Jeruzsálemben, Názáretben stb., Csíksomlyóban is mint Babba Mária, mint litániáink „Szép Szűz Máriája”. Ott van a magyar nép eredetmondájában, népmeséiben, életstílusában, nép­dalaiban. De ott van a politikai, diplomáciai, államközi kapcsolatokban is.

A Szentkorona-elmélet a Szent Korona tagságot NYELVTŐL, VAL­LÁSTÓL, FAJTÓL, NEMZETISÉGTŐL függetlenül a SZENT KORONA TERÜLETÉN élő népekhez kapcsolja. Ma is a Szent Korona tagja (lehet) az, aki elismeri a Nagyasszony főségét, aki kinyilvánítja, hogy a Szent Koronához tartozik: része annak, legyen horvát, szlovák, román stb. Ezzel a Szentkorona-tagság univerzális eszméjének érvényessége a népek közötti egyenjogúságnak megalapozója, az emberi nem egységének is hirdetője. Ez az egység tehát megnyilvánulhat egyetlen államban, de lehet külön-külön szervezett részek Szentkorona tagsága is, mint volt nyolcszáz éven át Horvátország és Magyarország esetében. Ha a történelem fejlődése az autonómiák egységét tűzi napirendre, akkor a Szent Korona tagjainak „magyar” hivatása „a Boldogasszony népének hivatása lesz”, mint volt a politikai fogalomként használt „hungarus” tagság idején. Ok is a Gondviselés választottjaiként teljesítik a Gondviselés tervét, amit a világtörténelem irányítója kijelöl a Szent Korona tagjának a világ végéig.

 

JEGYZETEK

 

I/ Csekey István: Magyarország alkotmánya, Bp., 1943. Renaissance Könyvkiadó.

2/ Itt és a továbbiakban a szerző(k) által használt korabeli szakkife­jezéseket használom.

3/ Az alkotmánynak (és/vagy) az alkotmányjognak számos „egyéb” meghatározása ismert. Ezekből néhányat az alábbiakban kiemelek.

– Csekey István közjogról szóló művében az idézett részek mellett több más vonatkozásban is ad kiegészítést. Ezen kiegészítései szorosan összefüggnek az alkotmány meghatározásával, fogalmával és az alkot­mányjogba – éppen specialitásuk, különlegességük miatt – nehezen tárgyalható vonatkozásokkal.

Könyvének „Bevezetés” c. része pl. filozófiatörténeti szempontból, továbbá tényleges kialakulásának módszere és feltételrendszere vonat­kozásában jelenti ki: „L A magyar alkotmány a Kárpátmedence népei életének jogi alaprendje.” (I. m. 5. o.) Államfilozófiailag pedig így értelmezi Alkotmányunk lényegét: „A történelem a magyarságnak.. .az öncélúságon felül más, európai hivatást is jelölt ki …vonzerejévé vált a Dunamedence sokféle népének.. .a nyelv és faj fölött álló állameszme.” Továbbá: „e. . hivatásának csak olyan méltányos és egyensúlyos államkoncepcióban felelhetett meg, mint amilyen volt A SZENT KORONA KÖZJOGI FOGALMA ÉS A POLITIKAI NEMZETEGYSÉG ELVE.” (I. m. 7-8. o.) Ezenkívül a magyar alkotmány másik döntő vonását így körvonalazza: A MAGYAR ALKOTMÁNY LÉTREJÖTTÉNEK SAJÁTOSSÁGA: „II. a magyar alkotmány történelmi jellege.”, melynek „rendelkezései a nép közmeggyőződéseként nemzedékről-nemzedékre szállva SZOKÁSJOGKÉNT élnek” egy évezrednél hosszabb ideje.. A”történelmi alkotmány hajlékony, mert változtatása egyszerű törvénnyel történik.” Belső lényegéből „a magyar alkotmány történelmén vezérfonalként vonul végig a JOGFOLYTONOSSÁG ELVE, AMI AZT JELENTI, hogy alkotmányunk módosítása, a … békés fejlődésben ment végbe AZ ÉRVÉNYES JOGSZABÁLYOK KERETEI KOZÖTT.” (L m. 6-12. o.)

Csekey István ezenkívül külön is kiemeli a magyar alkotmány alapeszméjét, A SZENT KORONA TANT, mint a magyar alkotmány alapját. Részletesentaglalja mint magyar különlegességet a Koronaeszmét, az ÁLLAMTESTRŐL VALLOTT KORABELI ORGANIKUS FELFOGÁST, ami nélkül a magyar közjog, a magyar állam jogi személyisége nem érthető meg.

– Bánk József a Kánoni jog I. kötetében foglalkozik (bizonyos szempontból) a közjog fogalmával. Így p1. a KÖZJOG „A LEGFOBB TÁRSADALMI HATALOMNAK – állam, Egyház – ÉS A VELE

ALÁRENDELTSÉGI VISZONYBAN LÉVŐ ALATTVALÓINAK A RELÁCIÓIT SZABÁLYOZZA. – A Közjog kiindulópontja és célja a közérdek (bonum commune), ezért szabályai rendszerint kény­szeríthetőek (ius cogens), vagyis az érdekeltek akaratára való tekintet nélkül is érvényesülnek.” (I. m. 69. o.)

– A Magyar Katolikus Lexikon (Szent István Társulat, Bp., 1993.) ALKOTMÁNY címszóban így foglalja össze a lényeget: „AZ ÁLLAMIBERENDEZKEDÉS LEGFONTOSABB NORMÁINAK EGYETLEN ALAPTÖRVÉNYBE FOGLALÁSA. Szól az államhatalom gyakorlásának módjáról, az állami szervek működéséről és egymáshoz való viszonyuk alapvető elveiről, a polgárok jogairól és kötelességeiről, AZ ÁLLAM JELKÉPEIRŐL.” (I. m. 156. o.) „A polgári átalakulást nem forradalmi úton megérő államokban általában nem került sor a fenti értelemben vett u.n. KARTÁLIS (A/ ÍROTT – saját beszúrásom -) ALKOTMÁNYOK MEGALKOTASÁRA. Az alkotmányos szabályok itt közönséges TÖRVÉNYEKBEN, vagy rendeletekben jelennek meg. Erre a megoldásra dolgozta ki a polgári jogbölcselet a(B/ – saját beszúrásom -) a TÖRTENETI ALKOTMANY fogalmát. (Ilyen a ma­gyar alkotmány, az angol, stb. Saját beszúrásom.) Azaz: az alkotmány nem más, mint az állam JOGI RENDSZERÉNEK SZABÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ ALAPTÉTELEK ÖSSZESSÉGE, függetlenül megjelenési formájától” … „a történeti alkotmányt is figyelembe véve minden államnak van alkotmánya…” (I. m. 157. o.)

Itt meg kell jegyeznem, hogy a magyar történeti alkotmánynak van még EGY (csak ránk, magyarokra jellemző sajátos vonása), amit már említettünk ezen jegyzet elején, továbbá Kocsis István idézetében a Szent Korona Eszme ES KOGENS JOGSZOKÁSAINK. Ezért a magyar alkotmánynak ez mindig szerves része, ha kimondja törvény, ha nem. A jogbölcseleti és jogtörténeti könyvek ezt mindig KÜLÖN fejezetben, a közjogi szakmunkák BEVEZETŐJÜKBEN, mint alapvetéseket ismertetik.

4/ Erre jő példa Werbőczy István Hármaskönyve. (Bp., Franklin Társulat, 1897.) Érdemes idézni a következő szakaszokat: „1 §. A jogtudomány AZ ISTENI ÉS EMBERI DOLGOK ISMERETE, AZ IGAZSÁGOSSÁGNAK ÉS IGAZSÁGTALANNAK TUDÁSA …(Előbeszéd 4. czim 1. §) „AZ IGAZSÁG, JOG ÉS JOGTUDO­MÁNY pedig különböznek egymástól. 1. §. Mert az igazság erény, tudniillik erkölcs. A jog az erénynek végrehajtója. A tudomány ennek a jognak tudása. 2. §. Továbbá, az igazság az erények közt a legfőbb jó, a jog középrendű, a jogtudomány a legkisebb. (Előbeszéd 5. czim. 1-2. §). „Ehhez annyit fűzhet a mai magyar közélet ismertetője: boldog kor, amely tudta mi az erkölcs, a jog és a jogtudomány közötti összefüggés.

És ezt az összefüggést a törvénykönyve rögzítette is! Ebből látható, hová süllyedtünk.

5/ Részletesebben 1. Dr. Molnárfi Tibor: A korona. Szent István Társulat, TINI KIADÓ, Kolozsvár (2. kiadás). Főként: 20-41. oldal valamint 85. oldaltól.

6/ Kocsis István: A meztelen igazságért. Püski, Bp., 1994.

Kocsis István: Történészek a kereszten. Püski, Bp., 1994.

Kocsis István: A Szent Korona Tana (múltja, jelene, jövője) Bp., Püski, 1995. c. könyvében leszögezi: „… a Szentkorona-tan … kötelező érvénnyel bíró közjogi tan … A Szent Korona … a magyar államhatalom alanya … a történelmi magyar alkotrnánynak éppen az a központi elmélete, amely hatálytalaníthatatlansága által legfőbb biztosítéka a magyar közjogfolytonosságnak … (5. o.) „… A magyar közjogot a Szentkorona-tan fogja össze.” (7. o.) „A szentkorona-tan (és a magyar Szent Korona. Beszúrás tőlem) közjogi kényszerhelyzetben – mert a Szent Koronában a hatalom gyakorlásának minden tényezője jelen van – a KÖZJOGI INTÉZMÉNYRENDSZERT ÚJJÁTEREMTŐ EGYETLEN, MEGKÉRDŐJELEZHETETLEN ÉSMEGVÁLTOZTATHATATLAN közjogi tan.” (U. o. 7-8. o.) Amint látjuk itt az ALKOTMÁNY ÉS EZZEL A KÖZJOG SZUBSZTANCIÁJÁT, KÖZPONTI LÉNYEGÉT A SZENTKORONA-TAN ÉS A SZENT KORONA MINT JOGI SZEMÉLY ADJA. Minden más ebből következik, ennek részleges kisugárzása (partikuláris emanációja). Ha tehát egy alkotmány (dekrétum, törvény) CSAK a Szent Korona jogi személyiségét mondja ki, EZZELnépünk közösségi célját, értelmét, lényegét fejezi ki (objektiválja). Vállalja egész történelmünket, azonosítja magát történelmünkkel. Kimondja a múltat, a jelent és a jövőt: (Továbbiakban erre a könyvre hivatkozom.)

7/ Timon Ákos a Magyar alkotmány és jogtörténet (Bp., 1903.) c. művében írja: „… az alkotmány az állampolgároknak a közre irányuló jogéletét szabályozó államjogot” foglalja magába. Az államjog pedig tovább oszlik – egymáshoz szervesen kapcsolódva -.a királyságra, a törvényhozásra, a kormányzati, bírói, hadi szervezetre vonatkozó jogo­kat magában foglaló részre. Ezen belül az alkotmány súlyfontját a,. Szent Korona közjogi fogalma képezi. „A Szent Korona elmélete és a koronázás” c. munkában (Bp., 1920.) kifejti „a Szentkorona személyisége, vagy ami egyet jelent, misztériuma az a kőszikla, amelyre a magyar alkotmány építve van…” (3. o.) „Ez az alkotmány ezeréves folyamatos fejlődés eredménye, s melynek gyökerei, alaptételei még az őshazába nyúlnak vissza.” „A magyar alkotmány történeti alkotmány.” (U. o. 6. o.)

„A magyar nemzet az államot mint az összességérdekében szervezett társadalmat, a Szent Koronában látta megtestesítve” … „a Szent Koronát úgy fogta fel mint egyfelől a magyar államiság szimbólumát, másfelől

megszemélyesítve,  mint a nemzetben gyökerező, a királyt és nemzetet együtt megillető közhatalom birtokosát.” (U. o. 11. o.) „Vagyis a király felett egy magasabb eszmei egész áll, a Szent Korona, mely a királyt és a nemzetet együttesen magába foglalja, mely mint ilyen azonos a PATRIA, A HAZA FOGALMÁVAL…” (U. o. 12. o.) Ezért lesz az államhatalom minden ága közjogi jellegű.

8/ Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Akadémia Kiadó, 1987. Reprint.

9/ Kardos József: A Szentkorona-tan története, 1919-1944. Akadémia Kiadó, Bp., 1987.

Kardos József: A Szent Korona és a Szentkorona-eszme története, Bp., 1992. IKVA Kiadó.

10/ Eckhart Ferenc: Magyar Alkotmány- és jogtörténet, Bp., 1946.

11/ Lásd a 3/ lábjegyzetet.

12/ 6/-ban a 6. oldalon.

13/ Lásd 5/-ben, főként a 28-30. oldalon, továbbá 34-41. oldalon.

14/Anonymus GestaHungarorum, Európa Könyvkiadó, 1977. (Bib­liotheca Historica, Kossuth Ny.) Fordította: Pais Dezső.

5-6. fejezet: (Álmost és nemzetsége tagjait fejedelemmé választják és erre a döntésre esküt tesznek.) Esküjük és esküjük tárgya szerint a HATALOM kérdését rendezik el. Ennek során:

L A főhatalom képviselőjének megválasztják Álmost és azokat, akik nemzetségéből származnak. (5. fejezet)

2. Szerződésüket esküvel (vérszerződéssel) erősítették meg.

3. Anonymus az eskü tartalmát öt pontban foglalja össze:

– Vezér mindig Álmos ivadéka lesz.

– A szerzett javakból mindenki fáradalmai (teljesítménye) következtében arányosan részesedik.

– A szerződésben résztvevők és utódaik mindig tagjai lesznek a hatalmat gyakorló tanácsnak.

– Ha a szerződő törzsfők közül valaki esküt szeg, annak vére omoljon.

– Ha Álmos, vagy utódai közül valaki nem tartaná meg esküjét, azt sújtsa átok.

A 40. fejezet ismerteti a Szeri szerződést, ahol Árpád és a nemesek elrendezték az ország SZOKÁSTÖRVÉNYÉT ÉS JOGÁT. Ez:

– A viszonyt rendezte véglegesen fejedelem és a honfoglalók között, valamint a főemberek között.

– Keretet adott az igazságszolgáltatás rendjének.

– Rögzítette az ország felosztását: felosztották az elfoglalt földet és a helységeket.

15/ Kocsis István írja (A Szent Korona tana c. művében): ahhoz, hogy a Szent Korona – továbbá a Szentkorona-eszme – közjogi fogalommá váljon, azt nem kell törvénybe iktatni. „A magyarok hatalmas művekben

 

fejtik ki a Szentkorona-tant, anélkül, hogy néven neveznék … (127. o.)” Így fejti ki Karácsony Sándor A magyar észjárásról c. művében: „mellérendelésről vall- és arról a mellérendelésről vall, ami a Szentkoronatagság velejárója.” (127.o.) „Nemcsak a másikat tartja magával egyenrangúnak, hanem magát is egyenrangúnak tartja a másik mellett … lelkünknek teljes tartalma csak ebben a formában, ezen a formán keresztül fejtheti ki magát gátlástalanul” (128. o.) „A mai kor embere a Szent Korona tanát már nemigen képes felfogni. Aki tanulmányozza, annak több tízezer oldal … forrásmunkát kell elolvasnia … A Trianon előtti magyar állampolgár, mondhatni az anyatejjel szívta magába. Beszélni sem kellett róla, minden öntudatos magyar és – magyarországi nem magyar – számára olyan volt mint a levegő.” (133. o.) Majd idézi Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmány-fejlődés jel­legzetes közjogi iránya? Pécs, 1931. c. munkájából az idevágó részt: „Mit is értünk voltaképpen a Szent Korona Tanának jogi konstrukcióján? … Először is azt kell leszögeznünk – írja -, hogy a Szent Korona tana, vagy elmélete nem jogtétel, NEM JOGSZABÁLY … HANEM TUDOMÁNYOS RENDSZER, TAN, ELMÉLET. (A két gondolatot lásd részletesebben a B/III. fejezetben, valamint a befejező C/IIU3. pontban.)

16/ Molnár Kálmán: Magyar közjog. Harmadik kiadás. Pécs, 1929. Idézi Kocsis L 251-252. oldalon.

17/ Lásd 16/-ban, idézi 6/-ban a 282. oldalon. 18/ U. a. 283. oldalon.

19/ Molnár Kálmán: A jogfolytonosság követelményei és a kibontakozás útja. Eger, 1920. Idézi 6/ a 283. oldalon.

20/ Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Pécs, 1931., 3-4. o. Idézi 6/ 200-201. oldalon, a 10-13. oldalt a 202-204. oldalon.

21/ Lásd 6/-ban 204. oldalon.

22/ Lásd 6/-ban 204. oldalon.

23/ Lásd 20/-ban 55-56. oldalon. Idézi 6/ a 210-211. oldalon. 24/ Lásd 20/-ban a 29-30. oldalon. Idézi 6/ a 206-207. oldalon. 25/ Lásd 5/-ben a 115. oldalon.

26/ A Szent Korona történetére, vonatkozó különböző felfogásokat, ismertette 5/, a forrásmunkákat pedig az egyes fejezetek végén található jegyzékek adják meg. Főként az 54-55., 90-96. oldal és a 116. oldal. Itt és most az általam elfogadott felfogást ismertetem.

27/ Lásd 5/-ban az 52-84.,. a 90-96. oldalon mondottakat.

28/ Bánk József: Kánoni jog. L 4l . oldal.

29/ Horváth Sándor O. P.: A természetjog rendező szerepe. Bp., 1941. Jelenkor. 65. o.

30/ Szigeti István: A Szent Korona titka. Antológia Nyomda. Lakitelek Kiadó, 1995. 13. o.

31/ Lásd 30/-ban az 58. oldalon.

32/ Horváth Sándor O. P.: A katolikus közélet. Bp., „Credó” Kiadó. 33/ 28/-ban.

34/ 29/-ben.

35/ Lásd bővebben 5/-ben, főként a 42-53. oldalakon. 36/ Ezt részletezi 5/, főként a 34-41. oldalakon. 37/ Lásd 5/-ben főként a 26-34. oldalakon.

38/ Részletesen megtalálható 5/-ben 97-101. oldalakon.

39/ Mindszenty József: Emlékirataim. Szent István Társulat, 1989.

195.o.

40/ U. o. 186-187. o.

41/ Hóman-Szekfű: Magyar Történet, I-V. k. Bp., 1936. Idézett rész

a IV. kötetből 374-375. oldalról.

42/ A képeket tartalmazza 5/ a 118-125. és 150. oldalon.

AZ ÚJ MAGYAR ALKOTMÁNY
ALAPELVEI

 

(A megszakadt – legitim-alkotmány jogfolytonosságának helyreál­lítása és a változó idő követelményeinek megfelelő tökéletesítése.)

 

A magyarnép mindig alkotmányos keretek között élte közösségi, állami életét. Évezrednél hosszabb történelme során a hatalomgyakorlás elveit már a honfoglalás előtt szerződésben rögzítette. A Kárpát-medencében történt letelepedése után a Szeri országgyűlés intézkedésire, a kereszténység felvétele, illetve a koronázás után pedig a Szentkorona-eszmére alapozta jogrendjét, népei rendezett állami életét, egységét és békéjét.

Alkotmányunk közel ezeréves múlt tapasztalatait foglalja magában. Ez a jogrend az írott forrásokban, a fölhalmozott, valamint az apáról fiúra szálló hagyományokban, a közjogi küzdelmekben kikristályosodott elveket közvetíti ma is felénk.

Alkotmányunk alapelveit az élő jogszokás alapján, a benső meggyőződésből fakadó jogalkotó géniusz formálta ki.

A magyarság történelmi küldetését és hivatását tükröző alkotmány sarkalatos elvei, továbbá az alkotmányozás törvényes folyamatát biztosító cogens (kikényszeríthető) eljárásjogi szabályok ma is hatályosak és kötelezőek.

 

1.§

 

A történelem tanúsága szerint a magyar népnek volt és van alkotmánya, volt és van a magyar nép történelmi hivatását tükröző jogrendje.

(1) A magyar nép alkotmányát az élő szokásjogon, az államot alkotó (politikai) nemzet közmeggyőződésén alapuló törvények, írott forrásoktartalmazzák. Ez a jogalkotó munka kiegészül azokkal a közjogi küzdel­mekben szerzett tapasztalatokkal, tanulságokkal, kialakított jogeljárási, formai követelményekkel, amelyek biztosították, hogy az önkényeske­désekkel, az erőszakkal szemben érvényesüljön a nemzet jogérzékének megfelelő törvénykezési munka, amelynek gyümölcse: a törvény az érintetteket lelkiismeretükben is kötelezte.

(2) A magyar Alkotmány TÓRTÉNETL Csak az arra hivatott szervek eljárásjogilag érvényes törvényeivel módosítható.

2.§

(1) A magyar közjog lényege (a Szentkorona-eszme: 1. 5. § és 6. §-ban) HATÁLYTALANÍTHATATLAN, potenciálisan tehát akkor is érvényes, ha a körülmények gyakorlati alkalmazását meggátolják, akár évszázadokon is keresztül.

(2) A magyar joggyakorlat szerint TÖRVÉNYSÉRTÉS JOGOT NEM ALAPÍT.

(3) A törvényes (a törvényalkotó) eljárás szigorú szabályoktól függ.

(4) A történelmi tapasztalat szerint a magyar alkotmány jogfolyto­nossága többször megszakadt és a jogfolytonosságot mindig helyreállították a körülményekhez igazodó, kötelező (cogens) szabályok szerint.

 

3.§

 

(1) A magyar alkotmány és jogrend legitimitása, jogfolytonos tör­vényessége 1944. március 18-án megszűnt.lVIagyarország katonai meg­szállása ettől kezdve folyamatos egészen 1991-ig, a megszálló csapatok kivonulásáig.

(2) Idegen megszálló csapatok, vagy kényszerítő-fenyegetés köze­pette hozott „törvények”-nek legitimitása nincs, „ezek” csak az erőszak függvényébenkikényszeritett időben és mértékben lehetnek hatályosak. Ennek megfelelően az 1945-1991 közötti adottságok és kényszerek között, a lelkünktől idegen alkotmányféle, továbbá ennek a józan ész praktikus okosságával korrigált, kompromisszumokkal kiegészített, a halaszthatatlan feladatokat és a folyamatos életfeltételeket biztosító jogrend nem legitim. A törvénysértések a kényszer, az erőszak, a fortélyos félelem körülményei között, a legjobb esetben a méltányos és ügyeskedés eredményeként kialakított mai alkotmány nem törvényes akkor sem, ha tartalmi elemeiben lehet — később a TÖRVÉNYES FÓRUMOK ÁLTAL IS-ELFOGADHATÓ a magyar jogfelfogással egyező elem. (Ennek eldöntésére a törvényes alkotmányozó eljárásszervei az illetékesek a későbbiek folyamán.)

(3) A 2. §. (2)-(4) szakasza értelmében az alkotmány helyreállításának csak egyfajta, kötelező útja van: JOGSZABÁLYNAK ALKOTÁSA,, VÁLTOZTATÁSA vagy ELTÖRLÉSE CSUPÁN AZ ALKOTMÁNY ÉRTELMÉBEN ERRE HIVATOTT TÉNYEZŐK ÁLTAL VÉGEZHETŐK TÖRVÉNYESEN: EZ A SZERV A MAGYAR JOGGYAKORLAT SZERINT AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS.

(a) A jogfolytonosság ebből a szempontból tehát azt jelenti, hogy csakis a törvényekben gyökerező erők és hatalmi tényezők hivatottak és

képesek valódi törvényt alkotni. A jogfolytonosság 1944 március-199I június között azért szakadt meg, mert a megszakadás időpontjában érvényes történelmi magyar alkotmányban gyökerező, az alkotmányban rejlő és ezáltal szankcionált törvényalkotó tényezőket félretéve lehetetlenné tették azok munkáját. Az 1990-1995 évek közötti „Szabad” parlamenti, illetve az 1945-1948 közötti parlamenti törvénykezési időszak munkája sem tekinthető e szempontból törvényesnek, mert minden magyar törvényhozási folyamat felett ott lebeg az ősi magyar alkotmányjog, amely magasabb rendű jogforrás, mint az átmeneti idők törvénykezései, amelyek az ősi magyar alkotmányjoggal nem fordulhatnak szemben. Törvényességük kritériuma, hogy annak kiteljesedése irányában hatnak, annak kiterjedését segítik elő. Ezek a kritériumok az említett időszakban pedig hiányoztak.

(b) Megszakadt a jogfolytonosság azért is, mert az alkotmányt megsértő kormányok a saját szájuk íze által alkotott választási szabályzatok alapján hívták össze azokat az országgyűléseket, amelyek a jogszeri Országgyűlés (Nemzetgyűlés) félreszorításával biztosították jogellenes szándékának végrehajtását.

 

4.§

 

A magyar nemzet kinyilvánítja, hogy a megszakadt jogfolytonosságot helyreállítja, e célból Alkotmányozó Nemzetgyűlést hív össze.

(1) Az alkotmányozás törvényességi követelményének megfelelően, a törvénykezési folyamat biztosítása érdekében ALKOTMÁNYOZÓNEMZETGYŰLÉST KELL ÖSSZEHÍVNI. E célból törvényt alkotva kimondja, hogy legkésőbb az 1998. évi választások kiírásával egy időbenOrszággyűlés helyett Nemzetgyűlés ül össze. A képviselők kötelesek választóik tudomására hozni az alkotmánnyal kapcsolatos nézeteiket.

(2) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés egy, vagy több választási ciklusban addig tart, amíg a jogfolytonosság eljárásjogi garanciát biztosít ara, a Szentkorona-tan törvénybe iktatásával, továbbá az ősi magyar alkotmányba tartozó törvények átvizsgálásával, korrigálásával, kiegészítésével és törlésével nem végez. Ez utóbbi az alkotmányozás TARTALMI kérdéseit foglalja magában.

(3) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés időszakát PROVIZÓRIKUS időszaknak kell tekinteni. Ennek időszaka a szükséges munkák elvégzésével, általában a Második Kamara kialakításával zárul. Az 1919-ben megszakadt jogfolytonosság néhány hónapig tartott, helyreállítása 1926-ig hat évet vett igénybe.

(a) A provizórikus, alkotmányozási időszak hosszabb tartalmára utal, hogy a jelenlegi törvénykezésnek számolnia kell a két Trianon következményével. Mivel a két Trianon miatt határainkat 3-4 millió magyar

választópolgár övezi és Ők is jogosan igényt tartanak az érdekeiket kielégítő alkotmányozásra és e célból e munkában részt kívánnak venni, a földrajzi távolság és szétszórtság miatt is (több) időre van szükség.

(b) Magyarország nyolcmilliónyi választópolgárából a jelenlegi parlamentbe csak 4,5 millió fő küldött képviselőt, a többi vagy nem szavazott, vagy pártja nem jutott be a parlamentbe. Ezért egy új alkotmány elfogadásához a legitimitás megkívánja valamennyi érintett részvételi lehetőségének biztosítását népszavazás, új választás kiirásával.

(c) A magyar történelmi alkotmány fontos eleme volt az u.n. Felsőház működtetése. A magyar nemzet kinyilvánítja, hogy az Országgyűlés intézménye mellett létrehozza, újból működteti a Második parlamenti Ülésszakot: a Felsőházat. Tagjait a tudományos, művészeti, vallási, nemzetiségi, érdekképviseleti szervek kiemelkedő személyiségei alkotják választás vagy (is) kijelölés útján. Az újonnan kialakítandó Felsőház tagjait a korábbihoz képest ki kell egészíteni az elszakított nemzetrészek képviselőivel, továbbá a más országokban élő, magyarsághoz tartozó személyiségekkel. Később törvényhozás során kell megfontolni, hogy esetleg egy Újabb Házzal: a Világ Magyarságának Házával kell-e kiegészíteni a Parlament szerveit, hogy az elszakított nemzetrészek és más országokban élő személyiségek ott kifejthessék tevékenységüket.

(4) A jogfolytonosság kimondása következtében Magyarország ál­lamformája: KIRÁLYSÁG. Ezt követően népszavazás döntsön az ál­lamformáról és annak függvényében kell dönteni arról is, hogy a főhatalom képviselője ki legyen. Ha köztársasági elnök töltené be a főhatalmat, megerősítését népszavazás biztosítsa.

 

5.§

 

A Magyar Nemzet törvényt alkot, amelyben kijelenti, hogy a magyar közjog, ezen belül az alkotmányjog alapja a SZENTKORONA-ESZME, A SZENTKORONA-TAN.

(1) A magyar közjog, a magyar alkotmány és annak alapja a SZENT­KORONA-TAN objektivált: a SZENT KORONÁBAN MINT JOGISZEMÉLYBEN FEJEZŐDIK KI.

(2) A Szent Korona mint jogi személy a HATALOM TELJESSÉGÉT FOGLALJA MAGÁBAN. Organikus, szerves felfogás szerint a- tör­vényhozói, végrehajtói, bírói – hatalom VÉGLEGESEN MEGOSZ­TOTT AZ ÁLLAMFŐ (KIRÁLY, VAGY KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ILLETVE HELYETTESÍTŐI⁾ és a mindenkori POLITIKAI NEMZET között. Az állam feje (caput Sacrae Regni Corona) és a(politikai) nemzet, a Szent Korona tagjai (membra Sacrae Regni Coronae) együtt képezik a  Szent Korona — a Patria, az ország — egész testét (totum corpus ; Sacrae Regni Coronae;)

(3) Az állami teljes hatalom CSAK A SZENT KORONÁT ILLETI MEG. ANNAK EGYIK RÉSZE SEM BIRTOKOLHATJA A TELJES HATALMAT, A SZENT KORONA A FŐ (KIRÁLY, VAGY … ) ÉS A TAGOK (A NEMZET) FELETT ÁLL! A főt a tagok a SZENT KORONÁVAL TÖRTÉNŐ KORONÁZÁSI AKTUS SORÁN (köztársaság esetében eskü, Kormányzó esetében a Szent Koronára letett esküvel) RUHÁZZÁK FEL AZ ŐT MEGILLETŐ JOGOKKAL! Szuverén állami akarat csak a Szent Koronában megosztott hatalom együttes aktusával nyilvánítható ki, törvényt csak e kettő együttesen alkothat.

(4) A Szent Korona birtokolja az ország területét, helységeit, intéz­ményeit. Ezzel alapja a területi integritásnak. Törvényesen szerződést kötni más államokkal, bíráskodni csak a Szent Korona nevében lehet.

(a) A föld a Szent Koronáé. A tagok a földet a Szent Koronának tett szolgálatuk fejében kapják. Örökös hiányában a Föld ismét visszaszáll a Szent Koronára. Idegennek, illetve javakért a Föld a Szent Koronától nem idegeníthető el.

(b) A Szent Koronáé minden ami a földben van, illetve rejtőzik: ásványkincs, energia stb. A Szent Koronáé minden, ami az élet fenntartásához nélkülözhetetlen és a földön megterem, illetve amit a mezőgazdasági ipar fogyasztásra alkalmassá tesz: növény-olajipar, cukoripar, húsipar, tejipar termékei és az azt előállító gazdasági egységek.

(c) A Szent Korona birtokolja az állam működéséhez fontos intézményrendszert, övé a pénzverés, a pénzforgalmazás joga, a hitelrendszer feletti teljes hatalom, a bankok, a pénzintézetek stb.

(d) A Szent Korona részesedik a feléje irányuló szolgáltatásokban. A Szent Korona ad tagjainak elismerést: belőle fakad minden méltóság.

(e) A Szent Korona kiemelkedő jelentősége miatt külön törvénynek kell intézkednie a Szent Korona őrzéséről. Jól bevált gyakorlat szerint létre kell hozni (ismét vissza kell állítani) a KORONAŐRSÉGET.

 

 

6.§

 

(1) A Szentkorona-elmélet a Szentkorona tagságot NYELVTŐL, VALLÁSTÓL, FAJTÓL, NEMZETISÉGTŐL FÜGGETLENÜL ASZENTKORONA TERÜLETÉN ÉLŐ NÉPEKHEZ KAPCSOLJA.

(2) Ma is a Szentkorona tagja lehet az, aki elismeri a Szentkorona főségét, aki kinyilvánítja törvénykezési aktussal, hogy a Szentkoronához tartozik: része annak, legyen horvát, szlovák, vagy román stb. Ezzel a Szentkorona tagság a népek közötti egyenjogúság megalapozója, az emberi nem összetartozásának hirdetője: a Szentkorona eszme univerzális jogelv.

(3) A Szentkorona tagság megnyilvánulhat egyetlen államban, de lehet külön-külön szervezett részek Szentkorona tagsága, mint volt nyolcszáz éven át Horvátország és Magyarország esetében.

 

7.§

 

(1) Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek (a Provizórikus időszakban, vagy előtte) az 1. & -6. &-ban foglalt jogalkotó munka mellett felül kell vizsgálnia a jogfolytonosság megszakadásának időszakában hozott törvényeket, nemzetközi szerződéseket is abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a magyar közjog, az ősi magyar alkotmányjog mindent felülbíráló és megítélő szempontjainak. Ezenkívül el kell végeznie a szükséges rnódosításokat, az új törvények meghozásával együttjáró feladatokat is. Ez az óriási munka KÜLÖN VÁLASZTHATÓ az l.§-6. §. bevezetésétől és előreláthatóan hosszú időszakot ölel fel.

(2) Új, korszerű, de a magyar alkotmányjoggal összhangban álló alkotmánynak tartalmaznia kell azokat a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő törvényeket is, amelyeket az ENSZ, az Európai Közösség stb. korábban elfogadott és tagjainak elfogadásra javasolt.

(3) A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY mellett, – amely magában az élő szokásjogban és a törvényekben ölt testet – a KARTÁLIS (Deklaratív) Alkotmányféle dekrétum jellegű. Szokásos tematikája, hogy kitér az állam megnevezésére, a szuverenitás, az alapvető alkotmányos elvek és célok felsorolására, az állam területén, az állampolgárság elnyerése feltételinek körvonalazására. Leírja az állam jelképeit. Részletesen szól az állampolgári és emberi jogok köréről, ezek érvényesítésének feltételeiről, korlátairól, továbbá az érvényesítés alkotmányjogi biztosítékáról. Előírásokat ad a jogrendszer, a jogalkotás kérdéseivel kapcsolatosan. Körvonalazza az állam szerepét, ezen belül a választási rendszer működését. Leírja az Országgyűlés szerkezetét, működési szabályait. Ismerteti a Kormány felépítését, a kormány és a közigazgatás kapcsolatát. Vázolja a Bíróság szerkezetét, az ítélkezés és büntetéseljárás hierarchikus kapcsolatát. Szól a rendkívüli helyzet” kezeléséről, a hadsereg felépítéséről, a külügyi kapcsolatok irányításáról, a köztársasági elnök, a különböző hatalmi ág vezetőinek jogáról, kötelességeiről stb.

A MAGYAR TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY MINDEZEKET A KÉRDÉSEKET felöleli, de nem dekrétumban, hanem az ezeket részletező törvénykezésekben, úgy, ahogyan a 7. §(1) szakasz erre utal is. Az előbbi vázlatos „dekrétum, alkotmány tematikája” tehát már jórészt vagy éppen tökéletesen meg is vannak törvényeinkben. Ezek felülbírálata és kiegészítése a több évre terjedő munka célja!

 

Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés vallja és magára nézve kötelezőnek ismeri el Szent István közjogilag érvényes Szentkorona fölajánlását aNagyboldogasszonynak. A Szent István által történt, majd ezt követően a magyarság által egy évezreden át töretlenül vallott és 1987-ben a Szent István téren százszor, 1991-ben a Hősök terén félmillió ember és II. János Pál jelenlétében megújította fölajánlás következtében a Regnum Marianum eszméje ma is érvényes és a következőket jelenti:

(1) A Szentkorona eszmei mondandója: az Isten égi és földi országá­nak ÖSSZEFOGLALÓ ESZMÉJE új mozzanattal egészül ki, midőn Szent István fölajánlja a Szentkoronában tárgyilag objektivált teljes magyar valóságot, valamint a Szentkorona tanában megfogalmazott, megosztott TELJES FŐHATALMAT a Nagyboldogasszonynak. Magyarország ettől kezdve a Boldogasszony öröksége, örökre különös tulajdona. Magyarország Főhatalma ettől kezdve a Boldogasszonyé, konkrét gyakorlását annak adja, akinek akarja, akit erre kiválaszt.

(2) A Szentkorona-eszme és annak fölajánlása a Boldogasszonynak a Szentkorona által történelmünkre kiható természetfölötti tényező lesz. Ettől kezdve Magyarország mint KÖZÖSSÉG részesedik abból a fel­adatból, ami az Istenszülő feladata AZ EMBERISÉG TERMÉSZETES ÉS (FŐLEG) TERMÉSZETFÖLÖTTI, GONDVISELÉSHEZ KAP­CSOLÓDÓ ÉLETÉBEN.

(3) Népünk mint KÖZÖSSÉG is találkozik Máriával a konkrét, évszázadokat átölelő történelemben, ezért országunknak már alapításakor is különös isteni kegyelem működött közre, nagyobb mértékben mint más európai államoknál. Magyarországnak Isten az alapítója, conditora is, ezért Magyarország kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem sacrosancta respublica.

 

Utóirat: A mellékelt „Alkotmányozás a Szentkorona-tan (-elmélet) függvényében” c. tanulmány a jelen Alkotmánytervezet indoklásának és magyarázatának is tekintendő.