Hős az, aki ellenfeleit legyőzi. Lovag az, aki nemcsak ellenfeleit, de Önmagát is legyőzi. Nincs semminő lényeges különbség a középkori és a mai lovag között. Az igazi lovag ugyanolyan ma is, amilyen a középkorban volt: Lovag az, aki önmagát is legyőzte. Mindezen semmit nem változtat az a tény, hogy a mai lovagrendek többségében erről már hallani sem akarnak, hiszen aki a lovagi lét értelmét nem veszi tekintetbe, de lovagi köpenyt ölt, az nem lovag, hanem képmutató.
Preambulum
Sajnos a XX. század embere már nem tudja, ki a lovag, nem tudja mit jelent lovagnak lenni, illetve milyenné kell válnia. Ezzel Lovagrendünk Alkotmánya megfogalmazásakor is szembe kell néznünk.
Amire Alkotmányunknak figyelmeztetnie kell mind az alapító tagságot, mind Lovagrendünk jövőbeni tagjait: A lovag ma is, mint mindig – mint nyolcszáz vagy ezer évvel ezelőtt – arra törekszik, hogy valódivá, valódi lovaggá váljék. A valódi lovag szakrális személy. Legrövidebben megfogalmazva: Híd környezete és az ég között… De így is megfogalmazhatjuk: Krisztus Útján jár. Ezt így fogja fel: Krisztus Útja az Ég kapuja felé vezet, az Ég nyitott kapuja felé… Éppen azért nehéz az Utat megtalálni, és azért nehéz járni rajta, mert ez az Út éppen ott találkozik az Éggel, ahol az Ég kapuja nyitott…
Hogy a lovag valóban szakrális személlyé váljék, meg kell találnia az ösvényt, amely őt Krisztus Útjára vezeti, majd meg kell tanulnia méltóképpen járni Krisztus útján…
A lovag tehát, ha komolyan veszi, hogy valóban igazi lovaggá akar válni, akkor méltóvá válik, és átváltozik – nem mássá, hanem lovaggá. Komolyan veszi, hogy a Hegyi Beszéd felszólítás a beavatás elkezdésére: „A szűk kapun menjetek be! Tágas a kapu és széles az út, amely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az Életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják.” A leglényegesebb kérdés az ösvény kérdése… Valamikor a lovag felavatása előtt végigjárta az ösvényt, s amikor az Útra rálépett, akkor ütötték lovaggá… Beavatottá is vált… Az ösvény a beavatás útja… Nem könnyű megválasztani a megfelelő ösvényt, mert a beavatás nem játék, a beavatásnak hatékonnyá kell válnia.
A lovagnak mindig volt választott Hölgye, Érte vállalta a lovagi küzdelmet (önmagával szemben és a világgal szemben), az Égi Hölgyért, az Asszonyért, akiért a Sárkánnyal (mindazzal, amit a sárkány jelképez) szembeszáll, azaz Nagyboldogasszonyért, azaz Szűz Máriáért… Valamikor minden lovag elsősorban a Szűz Anya lovagja volt.
Mielőtt alkotmányunk bevezetését tovább olvasnánk, vegyük figyelembe azt is, hogy a történelemben mi volt a lovagrendek elsődleges célja.
A lovagrendek hajdanában szent kötelességüknek tekintették, hogy keressék az eltűnt szakrális királyt, újjáteremtsék a Szakrális Királyságot… Krisztus meghagyta apostolainak, az emberiségnek az Útra való vezetését… Így a lovag elsőrendű feladata mindig apostoli volt… A lovag, a Krisztus – felkínálta kollektív üdvkeresés útját járta (Járja, kell járnia), és arra akarja rávezetni az arra érdemesülteket…
A lovaggá válás mindig a lehető legnagyobb, legnehezebb, de legnemesebb küzdelem. Elsősorban a lovagnak a lovagi ösvényre lépés előtti önmagával, az önmegtagadás magas szintű gyakorlása tehát legegyszerűbb megközelítésben: a lovag az élettel szemben előnyben részesíti az Életet. Az úttal (a birtoklás, a hatalom útja) szemben az Utat, az előítéletekkel és divattal és a korszellemmel szemben az igazságot, azaz komolyan veszi, hogy Krisztus az Út, az Igazság és az Élet… Kétféle lovagi út van. Egyik sem felsőbbrendű. Manapság alkatának, személyiségének ismeretében választhatja mindenki, hogy melyik úton járjon. Számtalan az ösvények száma, de csak kétféle ösvény van. Minden lovag lelkében egyesül Szent László és Assisi Szent Ferenc, de a lovag maga eldöntheti, hogy Szent László vagy Assisi Szent Ferenc vagy más szakrális személy, illetve szent ösvényén képes az Utat megközelíteni… De senki sem képes az Útra rálépni, míg Önmagát le nem győzte.
Az Ember, megmaradásának és felemelkedésének feltétele, hogy mennyire képes, képes-e Homo Christianus-szá válni. Hittel valljuk, hogy a lovagság intézménye, így Lovagrendünk is különösen alkalmas e kihívásnak megfelelni, és képes hatékonyan előmozdítani a szent átalakulást.
1.§ – A Lovagrend neve:
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrendje. Rövidített elnevezése: Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrendje. A továbbiakban: Lovagrend.
2.§ – A Lovagrend ünnepnapja, köszöntése:
(1) A Lovagrend ünnepnapja: a Magyarok Nagyasszonya ünnepe, október 8.
(2) Köszöntése: Krisztus győz. /Christus vincit/. Válasz: Krisztus uralkodik. /Cliristus regnat/.
3.§ – A Lovagrend jelvényei:
(1) A Lovagrend pecsétje:
Körpecsétben Árpád-sávos pajzson a Magyarok Nagyasszonyának Szent Koronával ékesített képe, Kisjézussal a bal karján. A Nagyasszony jobb kezében a magyar királyi jogar, Kisjézus kezében az országalma. A nagymesteri pecsét szövege latin nyelvű: Societas Equitium Sacrae Coronae Reginae Gloriosae Mundi et Magnae Dominae Hungarorum, 1998. A kormányzói, kancellári és újoncmesteri pecsét szövege: Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrendje, 1998. A pecsétek színe: királyi kék, átmérője: 5 cm.
(2) A Lovagrend jelvénye:
Egyszerű magyar pajzson, sötétkék alapon Mária-monogram – kereszttel, fölötte a Szent Korona, kétoldalt égszínkék alapon 12 aranycsillag. Valamennyi díszítmény ezüst alapon. Anyaga: ezüst, zománc. Mérete: 3 x 4,5 cm. Az újoncidőt töltők is megkapják.
(3) Lovagkereszt: Fehér alapon kereszt; a kereszt-szárak között aranysugarak. Középen ovális felületen, sötétkék alapon Mária-monogram kereszttel, fölötte aranyozott Szent Korona, körülötte égszínkék alapon 12 aranycsillag. Anyaga: ezüst, zománc. Átmérője: 6 cm. Világoskék selyemszalaggal.
(4) Lovagi diploma, melyben szerepel a lovag neve és lovaggá ütésének dátuma.
(5) A kereszt és a jelvény grafikája, valamint a pecsétek lenyomata a 25.§.2. bekezdésében szerepelnek. 4.§ – A Lovagrend zászlója, öltözéke:
(1) A Lovagrend zászlója: Fehér selyem alapon a pecsét képe a zászló mindkét oldalán. A zászló szélein piros és zöld farkasfogazás van.
(2) A lovagrend tagjainak ünnepi öltözete: öltöny, fehér ing, cipő. Fehér köpeny, elől a szív oldalán Árpád-sávos pajzson a Magyarok Nagyasszonyának Szent Koronával ékesített képe, Kisjézussal a bal karján. A Nagyasszony jobb kezében a magyar királyi jogar, Kisjézus kezében az országalma.
(3) Lovaggá ütő kard. (Egyelőre ideiglenes.)
5.§ – A Lovagrend célja:
(1) Sajátos eszközeivel elősegíti a lovagok számára egyházközségek által szervezett vallási tevékenységek tökéletesebb végzését.
(2) A Magyarok Nagyasszonya sajátos tiszteletének elmélyítése – önmagunkat, és Rendünket felajánlva – Szent István királyunk eszményeinek szellemében.
(3) A Szent Korona méltóságának visszaállítása, azaz a Szent Korona tana érvényességének az elismertetése.
(4) A Szent Korona egyesítő ereje által a nemzeti egység megteremtése.
(5) Korszerű eszménykép elfogadtatása a lovagi magatartás (erényesség) és a Jézust követők élete magasztos példái által, különös tekintettel a magyar szent- és lovagkirályokra, valamint szentek és boldogok életére.
(6) A házasság védelme, a család valódi értékeinek visszaállítása, a tiszta, erkölcsös családi életre való nevelés.
(7) Részvétel a magzatelhajtás elleni küzdelemben, valamint annak tudatásában, hogy a gyermek valóban áldás.
(8) Részt vesz a szokásos karitatív, szociális, gyengéket, betegeket, szegényeket, árvákat, özvegyeket felkaroló, védelmező, támogató munkában.
(9) Az újpogányság elleni küzdelem vállalása.
(10) A lovag törekszik a társadalom olyan átalakítására, hogy a Szent Korona méltóképpen megbecsült legyen – az államhatalom alanyaként is – és így Mennyei Királynőnk a földi életben is valóságos uralkodó lehessen.
(11) Nemcsak a társadalom, hanem önmaga átalakítására is törekszik – elsősorban lelki élete gazdagításával; azaz minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy valódi lovaggá váljék.
(12) A nemzeti engesztelés szervezése és az abban való részvétel.
6.§ – A Lovagrend küldetése: A lovagok vallják, hirdetik és terjesztik, hogy:
(1) A Magyarok Nagyasszonya – aki egyben a Világ Győzelmes Királynője (Ennek kifejezését megtaláljuk Szent István felajánlásában, de természetesen csak akkor, ha a hiteles Intelmekkel és nem a félremagyarázottal hozzuk összhangba!) – Magyarország patrónusa, minden magyarok Úrnője, a Szent Koronának, amelyben Isten Égi és földi birodalmának az egybeszövődése fejeződik ki, a harmadik központi alakja. Ennek a felfogásnak dogmatikai alapja Mária mennybe fölvétele. Történelmi alapja a magyar nép ősi Boldogasszony hagyománya, továbbá annak bizonyossága, hogy Magyarországot Szent István a Szent Szűz oltalmába ajánlotta. Valamint az, hogy a Szent Korona tanának megalkotása után a magyar nemzet hitében: a Regnum Marianum gyönyörű eszméjében megzavarhatatlan összhangzással váltak megbonthatatlan egységgé az angyal hozta Szent Korona (aki Isten gondolata a magyar népről: akit Isten küldött a Magyar nemzetnek azzal a magasztos üzenettel, hogy vállaljon szent küldetést az Élő Égi Igazság szolgálatában) és a Nagyasszony, a magyarok hites, igaz védelmezője, Égi Királynője. Nincs is hát abban semmi hiteltelen, hogy a Szűzanyát és a Szent Koronát magyar földön felfoghatatlanul nagy tisztelet övezi, minden magyar egyéni és közösségi (családi, lovagi, állami) életében.
(2) Magyarország felajánlása a Nagyasszonynak a magyar nép korábbi, még a Szent István előtti időkből való Nagy-boldogasszony hitével összhangban megtörtént, éppen a nagy Szent Gellért püspök tanácsára, a Szent Korona pedig a magyar államhatalom alanyává vált, kötelező erejű, világszerte magasztalt közjogi tanná. Erről szól a magyar nemzet évezredes története, erről szólnak mélységes értelmű imáink, ezt tanúsítják nagyhírű közjogi győzelmeink. Amikor Lovagrendünk ez igazságokat hirdeti, nem egyebet tesz, mint ragaszkodik a legszebb, legszentebb magyar hagyományokhoz, azok méltó élesztéséhez. Így válhat érthetővé, miért oly fontos és szent ügy a lovagok számára a jogfolytonosság helyreállítása.
(3) A Magyarok Nagyasszonya lovagjai fentiekből következően kötelességüknek tekintik, hogy a Szent Korona szakrális, a magyar küldetést meghatározó igazságában elmélyüljenek. Megismerkedjenek a Szent Korona misztériuma összes kérdésköreivel, megismerjék a Szent Korona tanát és levonják a következtetéseket a Szent Korona tana azon legfontosabb tételéből, hogy miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát, és nem kevésbé komolyan veszik a magyar küldetésnek a jelen viharos korunkban megfelelő azon egyéni, közösségi feladatokat, melyek közül kiemelkedik a nemzeti engesztelés.
7. § A Lovagrend eszközei céljai elérésére:
(1) Lelkiek :
– A lovag-lét vállalása (lásd a Preambulumot önmagunk legyőzéséről)
– Rendszeres ima, az imádságos élet elmélyítése
– Szilárd hit és erkölcs
– Tiszta szándék
– Szolgáló tudás
– Alázat
– Engesztelés, hálaadás
– Böjt és egyéb önmegtagadások
– Céltudatos cselekvés
– Jézusi szeretet
– Evangéliumi tanácsok követése
– A lelki tökéletességre való törekvés
– Az Oltáriszentség imádása
– Mária-tisztelet
– A szentségek tisztelete
– Az egyházi törvények és parancsolatok betartása – lelkigyakorlatok, közösségi lelki napok tartása
(2) Társadalmiak :
– Cikkek, tanulmányok, könyvek írása
– Előadások tartása, szervezése, hallgatása
– Rendezvények (egyházi, kulturális, ismeretterjesztő stb.) szervezése, azokon való részvétel
– Folyamatos önképzés
-Aktív részvétel az oktatási, nevelési munkában
– Az írott és elektronikus sajtó lehetőség szerinti igénybevétele, értékeink és céljaink bemutatása érdekében.
– A keresztény vallásos közélet szervezése, alakítása
– Zarándokutak, túrák szervezése, a történelmi és egyházi emlékhelyek látogatása
-A külföldi kapcsolatok felhasználása céljaink terjesztésére, az idegenben élő magyarság tájékoztatása, bevonása munkánkba, a Szent Korona nem magyar ajkú tagjainak felvilágosítása.
– Karitatív akciók indítása és bonyolítása
– A mindenkori környezet befolyásolása példás magatartással, valamint nevelő-oktató tevékenységgel.
– Más lovagrendekkel és egyházi szervezetekkel való kapcsolattartás, együttműködés
– Társadalmi rendezvényeken – amennyiben az megfelel céljainknak – lovagrendünk méltó képviselete. (Hozzászólással, vitában való részvétellel.)
– Együttműködés nemes szándékú, elveinkkel egyező bel- és külföldi, egyházi és világi mozgalmakkal.
– Az Egyház missziós és egyéb tevékenységének támogatása, az Egyház tisztségviselőivel történő megállapodás, egyeztetés alapján
8.§ – Felvétel a Lovagrendbe:
A Lovagrend tagja az lehet, aki felvételét kérte, és kérelmét a rendi gyűlés elfogadta. Lovaggá akkor válik, amikor lovaggá ütik. Ez alkalommal, esküvel megerősíti, hogy a Lovagrend céljaival egyetért, a lovagi erényeket gyakorolja, megtartja a rend szabályzatát, nem tagja semminő titkos, keresztényellenes társaságnak, állami vagy nemzetközi titkos szolgálatnak, szervezetnek. Fizeti a tagdíjat.
(1) Alapítói /fundatores/ azok, akik megalakulását 1998. június 8-án kimondták. Velük, egyenlő jogokkal bírnak még azok, akik 1998. október 8-ig, az első ünnepélyes lovaggá avatás időpontjáig léptek be. Nekik nem kellett újoncidőt letölteniük.
(2) A jelentkezők az újoncmestert keresik meg. A jelölti idejük megkezdéséről a rendtartományi gyűlés dönt, és azt az újoncmester irányítása alatt és felügyelete mellett töltik le. Ez általában egy esztendő, eltérni ettől csak az újoncmester ajánlására és személyes felelősségére lehet. A lovaggá ütésre bocsátást a rendtartományi gyűlés engedélyezi. Erre csak október 8-án, a Lovagrend ünnepén van mód. Esetleges kivételt a rendi gyűlés engedélyezhet. (Ilyenkor más Mária ünnepek vagy a Szent Koronával összefüggésbe hozható ünnepek, pl. aug. 20 jöhetnek számításba.)
(3) A Lovagrend tagjait a kancellár tartja nyílván. Teljes jogú tagok a lovagok (equites). Korlátozott jogúak a jelöltek (novitii), és a rendelkezési állományban lévők (extraordinarii).
(4) A Lovagrend hölgytagjainak neve : dáma (damae).
9.§ – A lovagok jogai:
1 Részt vehetnek a rendi gyűléseken, a rendi elöljáróság ülésein; gyűlések összehívását kezdeményezhetik.
2 Szavazati joguk van a rendi gyűléseken, tanácskozási az elöljáróság ülésein.
3 Minden tisztségre jelölhetők, választhatók; jelölői, választói joguk van.
(4) Viselhetik a Lovagrend egyszerű és ünnepi viseletét, jelvényét és keresztjét.
(5) Részt vehetnek a Lovagrend tevékenységében. Lovagként szerepelhetnek a nyilvánosság, sajtó stb. előtt, ám a Lovagrend nevében nem nyilatkozhatnak. (Kivéve, ha erre írásban, a rendi gyűlés vagy a nagymester felhatalmazta.)
(6) A jelölteknek és a rendelkezési állományban lévőknek csak tanácskozási joguk van, továbbá nem jelölhetők és nem választhatók; az egyszerű öltözéket és a jelvényt viselhetik.
10.§ – A lovagok kötelességei I.:
(1) Az egyéni „lovagi próbák”, gyakorlatok, képzés vállalása mellett részt vesznek a Lovagrend eszméjének terjesztésében tanítással, cikkek, tanulmányok, könyvek írásával, kiadatásával, továbbá elsődlegesen azzal, hogy a társadalomban és a munkamegosztásban betöltött egyéni hivatásuk feltételeinek, valamint kisebb közösségekben, a családjukban betöltött szerepüknek megfelelően ezen elveknek igyekeznek érvényt szerezni, azaz élik és betöltik a sajátos magyar küldetést.
(2) A lovagok kötelezettségei közé tartozik továbbá, hogy tudatosítják a Szent Korona eszme és tan jelentőségét. Az ország jelenlegi állapotát figyelembe véve – az időlegesnek tekintett jelen állami, alkotmányjogi keretek maradéktalan betartásával és az ezen alapuló törvényekben megengedett eszközökkel – küzdenek az ősi, történelmi magyar alkotmány hatályosságának elfogadtatásáért, a hagyományos magyar államforma visszaállításáért, azaz a megszakadt jogfolytonosság helyreállításáért, a megrokkant nemzeti öntudat erősítéséért.
(3) A lovagok tisztában vannak azzal, hogy a fent kifejtett eszmék, eszmények és elvek érvényre juttatása által töltik be a sajátos magyar keresztény hivatást, tesznek eleget azon küldetés feltételeinek, amelyet Isten jelölt meg a magyarság számára a Szent Korona által; Így járulnak Isten akaratának méltó végrehajtóivá… Tudatában vannak annak is, hogy csak így járulhatnak hozzá méltóképpen ahhoz, hogy Magyarország ismét Sacro-sancta respublica -legyen, Isten szándékának megvalósítója az üdvtörténetben. Mindezeket nemcsak maguk, hanem a magyarság közösségei, illetve az összmagyarság számára is megfogalmazzák, leghatásosabban talán éppen akkor, amikor az engesztelést egyéni, közösségi, végül össznemzeti szinten gyakorolják és szervezik.
11.§ – A lovagok kötelességei II.:
A Lovagrend rendszeresen közösségi engesztelő imanapokat tart, továbbá a lovagok naponta végeznek különböző imákat és lelki gyakorlatokat. Némelyek teljesen egyéniek, mások időpontja kötött. Jóllehet az előző életükben állapotukból következő, továbbá más egyházi és egyéb közösségekben vállalt kötelezettségük megmarad, ezen újabb, csak a Lovagrend tagjai által végzendő közösségi ima és más gyakorlatok, valamint az esküvel megerősített kötelezettség vállalás alapfeltétele a Lovagrendhez tartozásnak.
(1) A lovagok esküjükben vállalják a tökéletes élet evangéliumi tanácsait, valamint a régi lovagi hagyományok szerinti külön fogadalmakat.
(2) A lovagok állapotuktól függően – házas, házasságra készül, nem kíván házasságra lépni stb. – vállalják a szegénységet, tisztaságot és engedelmességet. Ezen utóbbi elsősorban a rendi elöljáróra vonatkozik, akinek a lovagok feltétlen engedelmességgel tartoznak.
(3) A lovagok az egyházi törvénykönyv lovagrendünkre is vonatkoztatható rendelkezéseit nem sértik meg, és figyelembe veszik a kalocsai érsek ajánlásait, melyeket ö személyes küldötte (legatus) által terjeszt a Lovagrend elé.
(4) Vállalják továbbá a régi lovagi hagyományoknak megfelelően a pogányság elleni küzdelmet, ami korunkban az új pogányság elleni lelki, szellemi harcot jelenti.
12.§ – A lovagok kötelességei III.:
A lovagok kötetesek megjelenni a Lovagrend rendszeres évi gyűlésén, valamint a rendkívüli összejöveteleken.
(1) Továbbra is támogatják az egyházi és hazafias egyesületeket, szervezeteket; azok munkájában részt vesznek, segítik és a Lovagrend céljainak megfelelően, befolyásolják őket.
(2) A jelöltek kötelezettségei megegyeznek a lovagokéval, ám ők nemcsak a nagymesternek, hanem az újoncmesternek is engedelmeskedni tartoznak.
13.§ – A lovagok kötelességei IV.:
A Lovagrend tevékenysége magában foglalja a lovagrendek szokásos karitatív, szociális, a gyengéket, betegeket, szegényeket felkaroló, védelmező, támogató munkáját.
(1) A lovagok törekednek a hagyományos lovagi erények követésére, a hagyományos lovagi magatartás vállalására… Ehhez pedig feltétlenül szükséges az alkalmassá válás, valamint a lovaggá változás, tudomásul véve, hogy a lovaggá válás nemcsak azt jelenti, hogy a lovagnak lovagi címe van, hanem elsősorban azt, hogy életformája megváltozik.
(2) A lovag minden körülmények között Krisztus hűséges katonája, azaz valódi tanítványa, oly módon, hogy igyekszik komolyan venni mindazt, amit Krisztus a követőitől elvárt, Krisztus Útját megkeresi, és azon jár az Igazságra és az Életre (ami nem tévesztendő össze az élettel) összpontosítván; a lovag továbbá a Nagyasszony engedelmes gyermeke, minden ember testvére és felebarátja.
(3) Küzdelmét mindenkor az újpogányság, annak eszméi, hibái és bűnei, de sohasem az emberek ellen – legyenek bár életvitelükben, illetve nézetvilágukban pogányok – folytatja.
(4) Megfizeti a Lovagrend gazdálkodását, fenntartását támogató tagdíjat.
14.§ – A lovag rendi tagsága (de nem lovagsága) megszűnik:
(1) Ha a lovag kilép a rendből.
(2) Ha a lovagot a rendi gyűlés kizárja.
(3) A tagságot a nagymester a rendi bíró vizsgálata alapján felfüggesztheti addig, míg a Lovagrend gyűlése véglegesen nem dönt a lovag további sorsáról.
(4) A felfüggesztésre és kizárásra feltétlenül sort kell keríteni, ha a lovag esküjét megszegi, s ez bizonyítható, illetve ha magatartásával a rendet súlyosan hátráltatja, erkölcsi tekintélyét megingatja, létében veszélyeztetheti.
(5) Kisebb vétségek, bűnök elkövetése, lovagi erények megszegése esetén a nagymester kötelezheti a lovagot a rendi bíró vizsgálata alapján nyilvános bűnbevallásra; utóbbi a rendi gyűlés előtt történik, s az dönt a megfelelő vezeklésről.
(6) A jelölt tagsága ugyanúgy szűnik meg, mint a lovagé. Az újoncmester elbocsátó döntése ellen fellebbezni a következő rendi gyűléshez lehet.
(7) Rendelkezési állományba kerülni: – saját kérésre – rendi gyűlés határozatával lehet.
15.§ – A Lovagrend legfelsőbb szerve a rendi gyűlés (consilium completum), a lovagok összessége.
(1) A rendi gyűlés évente legalább egyszer – a Magyarok Nagyasszonya ünnepén – ül össze.
(2) Rendkívüli gyűlést a nagymester hívhat össze (két héttel előbb), ha ő maga vagy a rendi elöljáróság megítélése szerint halaszthatatlan olyan ügyek megtárgyalása, melyek kizárólag a rendi gyűlésre tartoznak, illetve ha a lovagok egyharmada azt az ok és a cél megjelölésével írásban kéri, valamint akkor, ha a bíróság elrendeli.
(3) A rendi gyűlésen a nagymester elnököl, a jegyzőkönyvet a jegyző vezeti, és nagymester, nagykancellár, jegyző írják alá.
(4) A rendi gyűlésen minden lovagnak szavazati joga van.
(5) A rendi gyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, nyilvános szavazáson. Szavazat-egyenlőség esetén a nagymester szavazata dönt.
(6) A rendi gyűlés akkor határozatképes, ha a teljes jogú lovagok fele plusz egy fő jelen van. Az érvényességi küszöböt nem érinti a tengeren túli lovagok és a rendi káplánok hiányzása.
(7) Határozathozatal előtt a legátus véleményét ki kell kérni.
16.§ – Kizárólag a rendi gyűlés határozhat:
(1) A Lovagrend megszűnésének, feloszlásának, más renddel, szervezettel való egyesülésének kimondásáról. (A tagság kétharmados többsége.)
(2) A rendi alkotmány, alapszabály megváltoztatásáról, elfogadásáról. (Minősített többség.)
(3) Lovagok kizárásáról, rendelkezési állományba helyezéséről, nyilvános vezekléséről. (Minősített többség.)
(4) Székhely, jelvény, zászló, lovagkereszt, öltözék változtatásáról.
(5) Együttműködésről más lovagrendekkel és szervezetekkel. (Minősített többség.)
(6) Az évi költségvetés elfogadásáról.
(7) A rendi elöljáróság éves beszámolójának elfogadásáról.
(8) Szervezeti felépítés megváltozásáról, rendtartományok, szervezetek felállításáról. (Minősített többség)
17.§ – A rendi gyűlésen választják meg a Lovagrend tisztségviselőit.
A megbízás három éves időszakra szól. A választás titkos szavazással történik. A jelölést és választást a rendi káplánokból álló Bizottság végzi. Elnökét a Bizottság tagjai közül választja; ő elnököl a jelölés és választás ideje alatt. Ajánlani mindenki jogosult, a jelöltek is. A tisztségre ajánlottnak nyilatkoznia kell, hogy a megbízást vállalja-e, arra alkalmasnak tartja-e magát. Az ajánlásokat, az elfogadó nyilatkozatokat, a titkos szavazás szavazó lapjait a Választási Bizottság készíti el, ő veszi fel a választásról a jegyzőkönyvet, ő számlálja a szavazatokat. A tisztség elnyerésére egyszerű többség elegendő. (A nagymester esetében minősített többség.) Ha valamely tisztségre nem ajánlottak senkit, illetve az ajánlott nem vállalta, akkor a jelölt az a lovag, aki az előző időszakban a tisztséget betöltötte.
18.§ A rendi gyűlések közötti időszakban a Lovagrendet a rendi elöljáróság (consilium generale) vezeti. Tagjai a Lovagrend tisztségviselői, akik negyedévente üléseznek. Az ülést a nagymester hívja össze. Rendkívüli ülést bármelyik tisztségviselő, illetve tanácsnok vagy rendi káplán kezdeményezhet. A nagymesternek ezt megtagadni csak komoly indok alapján van joga.
(1) Az ülésekről, határozatokról, külön véleményekről, javaslatokról jegyzőkönyvet kell vezetni, ami a jegyző feladata. Ugyanazok írják alá, akik a rendi gyűlés jegyzőkönyvét. Az ülésen a nagymester elnököl.
(2) Az ülésekre meg kell hívni a rendi káplánokat és tanácsnokokat, nekik tanácskozási joguk van.
(3) Az ülés határozatképes, ha azon a négy tisztségviselő közül legalább három részt vesz.
(4) A tanácskozás során a rendi káplán és tanácsnokok véleményét ki kell kérni. Észrevételeiket figyelembe kell venni. Határozatot hozni csak egyetértésükkel lehet.
(5) A rendi elöljáróság felügyeli a rendi gyűlés határozatainak végrehajtását, szükség esetén értelmezi azokat. Előkészíti a rendi gyűlést, meghatározza programját. Áttekinti a tisztségviselők munkáját, jóváhagyja a nagyobb kiadásokat.
19. § – A Lovagrend tisztségei a következők:
(1) Nagymester /summus magister/. Feladatai abból következnek, hogy ő a Lovagrend szellemi vezetője. Ezért nem végrehajtója, hanem felügyelője a rendi gyűlés és rendi elöljáróság határozatai végrehajtásának. Képviseli (a többi tisztségviselővel együtt, de megkülönböztetett módon) a Lovagrendet. Ő hívja össze a rendi gyűlést, illetve a rendi elöljáróságot. Elnököl a gyűléseken, összejöveteleken. A Lovagrend első embereként különös lelkiismeretességgel gyakorolja a lovagi erényeket, hogy a rendről kedvező kép alakulhasson ki a nagy nyilvánosság előtt. A lovagok és a noviciusok feltétlen engedelmességgel tartoznak neki. A Lovagrend nagymesteri pecsétjét használni, a Lovagrend nevében nyilatkozni és aláírni csak neki van joga. Felelősséggel csak a rendi gyűlésnek tartozik.
(2) Nagykancellár /Cancellarius generalis/.
Feladata a rend levelezésének, ügyeinek bonyolítása, a jegyző és a rendtartományi kancellárok irányítása. Levelezésben a kancellári pecsétet használja. Felelős a jegyzőkönyvekért, a törvényesség betartásáért mind a világi, mind az egyházi, mind a rendi előírások esetében. Vezeti a tagnyilvántartást.
(3) Rendi bíró (Judex in casis civilibus).
Eljár fegyelmi és civil ügyekben. Kivizsgálja és véleményezi a Lovagrendhez benyújtott panaszokat, bejelentéseket, föllebbezéseket stb., az érintett személyek és illetékesek bevonásával.
(4) Főjegyző /Notarius generalis/.
Feladata a jegyzőkönyvek vezetése, az irattár kezelése, a levelezés bonyolítása. Felügyeli a rendtartományok jegyzőit. Tevékenységét a kancellár irányítása alatt végzi.
(5) Különleges tisztségviselők:
a/ Rendi káplánok /Sacerdotes/. Ők a Lovagrendbe belépett papok. Ordináriusaik engedélyével lehetnek lovagok. Szerepük a lelki vezetés, szertartások megtartása, gyóntatás, lelki gyakorlatok szervezése, azaz a lovagok lelki életéről gondoskodnak. Másrészt felügyelik a Lovagrend életét, hogy az, az Egyház hit, erkölcs és jogi szabályainak megfelelően folyjék. Ellátják a jelölési és választási Bizottságban rájuk háruló kötelezettségeket.
b/ Tanácsnokok /Consiliarii/. A nagymester és a rendi elöljáróság, munkáját segítik. Szakmai tanácsaik biztosítják a Lovagrend szakszerű működését. Személyükről a kormányzó, illetve a nagykancellár javaslatát figyelembe véve a nagymester dönt. A maguk szakterületén irányítják – felelősséget is vállalván – a Lovagrend gyakorlati tevékenységét.
c/ Személyi megbízott (Legatus). Az egyházat képviseli a X. §. 4., a XIV. §. 7. c. alapján fölvetődő, valamint az értelemszerűen ide tartozó kérdésekben. Az egyház által kijelölve, a rend által elfogadva tagja a rendi elöljáróságnak. Személye – egyházi küldöttként sérthetetlen.
d/. Örökös tiszteletbeli nagymester. Jelenleg főtiszt. Vitéz lv. Regőczy István Atya. Ezt a tisztséget csak egyetlen személy viselheti, a rendi gyűlés adományozza minősített többséggel.
20.§ A Lovagrend területi szervezetei a rendtartományok (provinciae)
1. A rendtartományok a rendi elöljáróság alá vannak rendelve, de önálló szervezetként független ügyintézéssel.
2. A rendtartományok legfőbb szerve a rendtartományi ülés (consilium partiale), saját ügyeiket ez intézi.
3. Csak a rendtartományi ülés dönthet: – újoncok felvételéről, újoncidőről, eskütételre bocsátásról, avatásról, – tagdíjró – az egész rendtartományt érintő ügyekről.
4. Évente legalább egyszer ülésezik – február 2-án.
5. Rendkívüli ülést a kormányzó hívhat össze, ha ő vagy a rendtartományi elöljáróság megítélése alapján erre szükség van (véleménykülönbség esetén az elöljáróság dönt), vagy ha az érintett lovagok egyharmada azt az ok és cél megjelölésével kéri, továbbá ha azt a nagymester, illetve bíróság elrendeli.
6. Az ülésen a kormányzó elnököl még abban az esetben is, ha a nagymester azon részt vesz. A jegyzőkönyvet a jegyző vezeti, a kormányzó, kancellár és jegyző írják alá.
7. A rendtartományi ülés érvényes, ha azon az érintett lovagok fele plusz egy fő jelen van, a rendi káplánokat nem kell az érvényességi küszöbnél beszámítani. A rendi elöljáróság tagjainak is szavazati joguk van. Észrevételeiket figyelembe kell venni. A határozatok nem lehetnek ellentétesek a rendi gyűlésével, a rendi elöljáróságéval, illetve a nagymester utasításaival. A legátusnak itt is vétó-joga van.
8. A rendtartományt az ülések szünetében az elöljáróság vezeti. Tagjai a rendtartomány tisztségviselői – öt fő – akik három havonta üléseznek. Az ülést a kormányzó hívja össze. Rendkívüli ülést bármelyik tisztségviselő, tanácsnok, rendi káplán kezdeményezhet, nagymester előírhat. A kormányzó az összehívást nem tagadhatja meg. A jegyzőkönyvet a jegyző vezeti, a kormányzó, kancellár, jegyző írják alá. Az ülés határozatképes, ha azon legalább három tisztségviselő jelen van. Tanácsnokot, rendi káplánt meg kell hívni. A rendi elöljáróság felügyeli a kormányzót a rendi gyűlések és a nagymesteri utasítások végrehajtásában. Szükség esetén értelmezi azokat. Előkészíti a rendtartományi, rendi gyűléseket, meghatározza programjukat. Áttekinti a tisztségviselők munkáját, jóváhagyja a nagyobb kiadásokat.
9. Tisztségek:
a./ Kormányzó (gubernator)
A rendtartomány gyakorlati irányítója. Tulajdonképp ügyvezető. Képviseli a nagymestert annak távollétében a rendtartományban, s él hatáskörével. Irányítja a rendi gyűlés és elöljáróság, illetve a rendtartományi gyűlés és elöljáróság határozatainak, nagymester utasításainak végrehajtását. A nagymesternek beszámolni tartozik. A rendtartomány nevében csak neki van joga nyilatkozni. Felügyelője a nagymester.
b./ Kancellár (cancellarius)
Feladata a rend levelezésének, ügyeinek bonyolítása, a jegyző irányítása a rendtartományban. A kormányzó helyettese. Felelős a törvényesség betartásáért mind a világi, mind az egyházi, mind a rendi előírások esetében. Vezeti a tagnyilvántartást. A nagykancellárnak beszámolni tartozik, aki felügyelője.
c./ Újoncmester (magister novitiorum)
Feladata az újoncok nevelése, nyilvántartása, bevezetése a lovagok közé. Ő képviseli a rendet az újoncok előtt. Felelős értük. Ügyeikben dönt. Azok engedelmességgel tartoznak neki. Véleményt készít róluk, s terjeszti a rendtartományi gyűlés elé. Az ajánlást és elbocsátást kivéve mindenben a kormányzó alá tartozik, azaz be kell számolnia a lovagjelöltekről, ügyeikről, haladásukról. Tevékenységét tehát egyezteti a kormányzóval. Miután a rend utánpótlása jórészt tőle függ, imádságos lelkületűnek, nagy beleérző képességűnek, jó emberismerőnek kell lennie. Példát kell mutatnia a lovagi erényekből, hogy vonzó legyen a rendbe lépni szándékozók előtt. Felügyelője a nagymester.
d./ Kincstárnok (camararius)
Feladata a rendtartomány pénzügyeinek vitele. Felelős a rendtartomány gazdálkodásáért, annak szabályszerűségéért. Előkészíti, majd az elöljáróság elé terjeszti a költségvetést és a zárszámadást, amiről egyébként a rendtartományi gyűlés dönt. A banki ügyletekben a kormányzóval ír alá. Felügyelője a nagykancellár.
e./ Jegyző (notarius)
Feladata a jegyzőkönyvek vezetése, az irattár kezelése, levelezés bonyolítása, honlap karbantartása. Tevékenységét a kancellár irányítása alatt végzi. Felügyelője a főjegyző.
21.§ – A Lovagrend gazdálkodása.
(1) A számvitel és elszámolás a mindenkori pénzügyi törvényeknek megfelelően történik a vonatkozó jogszabályok alapján. A szabályszerűségért, a kincstárnokok a felelősek. Őket a kormányzók ellenőrzik, szükség esetén külső szakértői segítséggel. A banki átutalások, ki- és befizetések csak a nagymester illetve értelemszerűen a kormányzók és kincstárnokok együttes aláírásával teljesíthetők. Valamelyikük hiányzása esetén a rendi, illetve rendtartományi gyűlés hatalmazhat föl más személyt aláírásra. Nagyobb kiadásokat meg kell szavaztatni a rendi elöljárósággal.
(2) A Lovagrend célja érdekében másodlagos jelleggel a későbbiekben megszervezett és pontosított vállalkozói tevékenységet, folytathat.
(3) A Lovagrend bevételei: tagdíj, adományok, támogatások, vállalkozói tevékenység eredménye.
(4) A Lovagrend kiadásai: vállalkozói tevékenysége költségei, célja szerinti költségek, egyéb közvetett kiadások. Célja szerinti legfőbb kiadások a szociális segítő és karitatív tevékenység költségei, illetve az adminisztráció és a gyűlések megtartása költségei.
(5) A lovagok szegénységi fogadalma s a rend teljes vagyontalansága, egyelőre nem tesz szükségessé részletesebb szabályozást. A lovagok költségeiket maguk viselik, biztosítják az öltözéket, jelvényeket, rendi pecséteket, zászlót, kardot, lovagkereszteket.
(6) Amennyiben a lovagok száma, vagyoni helyzete, adományok vagy más jelentős változás az anyagi körülményekben szükségessé tenné, úgy az elöljáróság meg fogja alkotni, a rendi gyűlés pedig jóvá fogja hagyni a megfelelő részletes pénzügyi szabályzatot.
22.§ – Együttműködések:
A Lovagrend kész együttműködni minden más lovagrenddel, szervezettel, mozgalommal, kezdeményezéssel, melyek céljaiban segítik, s amelyeknek céljait maga is segíteni tudja. Együttműködési szerződést, megállapodást jóváhagyni a rendi gyűlés feladata, amennyiben az hosszabb távra szól. Egyszeri alkalmakra a nagymester vagy a kormányzó is köthet megállapodást, szervezhet segélyakciókat stb. Szoros együttműködésre kell törekedni azon vallási társaságokkal, melyek az engesztelést, Magyarország újraevangelizálását szolgálják. Itt különös hangsúlyt kap a Máriás Papi Mozgalom. A Lovagrend külön céljának tekinti a Mozgalom támogatását s benne a sajátos magyar jelleg megteremtését és erősítését.
23.§ – Jogi Státus:
A Lovagrend önálló jogi személy. Mindazonáltal figyelembe veszi az egyházmegyei előírásokat.
24.§ – A Lovagrend megszűnik:
(1) Feloszlásának, más renddel, szervezettel történő egyesülésének kimondása által.
(2) Feloszlatással, illetve megszűnésének megállapításával.
(3) Megszűnése esetén – a hitelezői kielégítése után -vagyonáról a rendi gyűlés rendelkezik. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámoló feladata.
(4) Ha a Lovagrend feloszlatással szűnik meg, vagy megszűnését megállapítják, de a vagyonáról történő rendelkezés elmarad, úgy az állami tulajdonba kerül, s azt egyházi célra kell fordítani, a felhasználás módját pedig nyilvánosságra kell hozni.
25.§ – A Lovagrend Alkotmányának érvényessége
Ezen rendi alkotmány az elfogadó rendi gyűlés, jóváhagyó határozatával lép érvénybe. Ennek időpontja: 1999. február 20.
26.§ – Függelék
(1) Vonatkozó törvények:
a/ Magyar Köztársaság – 1989.II. tv.;114/1992. (VII.23.) Korm.rendelet…
b/ Codex Iuris Canonici megfelelő szabályai…
(2) (2) rendi jelvények rajza, pecsétek lenyomata:
(3) Az avatási eskü szövege:
Én………………………., a Szentháromság egy Isten,- a Világ Királynője és Magyarok Nagyasszonya,- a Mennyei Karok,- védőszentem,- őrangyalom- és minden magyar szentek,- a Szent Korona,- egyházi elöljáróim,- lovag társaim,- és a jelenlévők előtt esküszöm, hogy semminő Isten- és Kereszténységellenes titkos vagy nyilvános, nemzetközi vagy hazai társaság, vallási szekta hazai, vagy nemzetközi titkosszolgálat tagja nem vagyok. A Magyarok Nagyasszonya Világ Királynője Szent Korona lovagjai közé szabadon, Isten, a Szűzanya, az Anyaszentegyház, a Szent Korona és annak tagjai iránti felelősségtől és szeretettől vezérelve kívánok belépni. Vállalom, hogy, magamat minden testi és lelki képességemmel, javaimmal átadom Királynőnknek, a Magyarok Nagyasszonyának, a Megváltó Édesanyjának a Szent Korona szolgálatára. Fogadom, hogy megtartom – mindenkori állapotomnak megfelelően – a szent szegénységet, tisztaságot, engedelmességet, az egyházi törvénykönyv lovagrendünkre is vonatkoztatható rendelkezéseit nem sértem meg, és küzdeni fogok minden Krisztus-ellenes megnyilvánulás ellen mind önmagamban, mind a társadalomban. Megtartom a lovagrendünk szabályait, és minden erőmmel törekszem a tökéletességre a lovagi erények útján. Meg akarom ismerni és ismertetni Jézus tanításait, a Szent Koronát, s komolyan veszem mindazt, amire e tanítások köteleznek. Életemben példámmal, szavaimmal, tetteimmel törekszem saját lelkem és a társadalom olyan átalakítására, hogy a Szent Korona méltóképen megbecsült legyen, – az államhatalom alanyaként is – és így Mennyei Királynőnk a földi életben is valóságos Uralkodó lehessen. Isten engem úgy segéljen, és Nagyasszonyunk, a Boldogságos Szűz Mária!
(4) Rendi ima:
HÓDOLAT, FELAJ.ÁNLÁS, ÉS ENGESZTELÉS, A VILÁG KIRÁLYNŐJE SZEPLŐTELEN SZÍVÉHEZ
Jöjj el teremtő Lélek, a megújulás lelke! Te a Szűzanya által a megváltás kegyelmeinek új, nagy áradását akarod megindítani. Áraszd ki ránk fényedet, hogy megismerjük Szeplőtelen jegyesednek, a Magyarok Nagyasszonyának világkirálynői méltóságát! Gyullaszd fel szívünket a Szentháromság lobogó tüzével szent odaadásra, hogy fenntartás nélküli hódolattal tegyük életünket és mindenünket Szűz Mária hatalmas, jóságos királynői kezébe!
HÓDOLAT SZŰZ MÁRIÁNAK, A VILÁG GYŐZELMES KIRÁLYNŐJÉNEK
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Az Úr szerzett Téged útjai elején, Te még a föld színe előtt, a halmok előtt születtél.
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! A Te kígyótipró világhatalmadat már ősszüleinknek kijelentette az Úr!
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Téged a megtestesülés hajnalán a fényes égi fejedelem, Gábor, hódolattal köszöntött!
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Te isteni Fiadnak a világmegváltásban társa lettél, s így királyságában is részesülsz!
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Felvétettél a mennybe, hogy az egész világ uralkodónője légy, s az emberiségnek az örök üdvösség kincseit nyújtsad!
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
Felséges Királynőnk! Fogadd el alázatos hódolatunkat! Magasztalunk Téged, mert Te mindenben alázatos szívvel magasztaltad Istent, de mindenek fölé emelt a Hatalmas!
Hódolunk szeplőtelen Szívednek!
SZERETET A VILÁG, ÉS HAZÁNK ÉGI KIRÁLYNŐJE IRÁNT
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Szent István Neked adta át koronánkat és hazánkat, s így országunk Nagyasszonya, örökös Királynője lettél.
Köszönjük Neked. Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Te a tatárpusztításból, törökdúlásból, minden elnyomásból felemeltél minket.
Köszönjük Neked. Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Te a háborúk félelmetes harcaiban megóvtál minket.
Köszönjük Neked. Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Te megcsonkításunk, szétszóratásunk ellenére sem hagytál el minket.
Köszönjük Neked. Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Te kimentettél a kommunizmus karjaiból, ledöntötted a megszálló birodalmat.
Köszönjük Neked. Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Soha ne hagyj magunkra, védj meg a liberalizmus, a gyakorlati materializmus kísértésétől, ne engedj az új pogányság karmaiba, a világkormány rabságába hullani.
Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Te Szent István országának ma széthúzó népeit segítsed, hogy szeretetben, akaratodat, uralkodásodat vágyva betöltsék küldetésüket.
Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Királynőnk! Kérünk Téged, egyesítsd a Szent Korona tagjait és területét.
Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Ne vesd el népedet, ne fordulj el tőlünk! Remegve gondolunk arra, hogy az isteni igazságosság tüntető látogatása után is vannak közöttünk olyanok, akik tagadják, vagy káromolják Istent, és tovább vétkeznek. Takard el bűneinket szeplőtelen tisztaságod fénypalástjával! A mi engesztelésünk oly gyenge, oly kevés, pótold a hiányokat és erősíts minket a bűnbánatban! Mutasd meg hatalmadat, oltalmazd hazánkat!
Szeplőtelen Szíveddel uralkodj felettünk!
ODAADÁS SZŰZ MÁRIÁNAK, A SZÍVEK ÉS CSALÁDOK KIRÁLYNŐJÉNEK
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Édes Szűzanyánk! Mi hívő keresztény magyarok ki akarunk tartani Veled az engesztelésben. Azért felajánljuk szeplőtelen Szívednek magunkat egyenként és összesen.
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya! Felajánljuk szeplőtelen Szívednek hazánkat, otthonunkat, anyagi javainkat, hogy rendelkezzél velük királynői hatalmaddal!
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya! Átadjuk szellemi javainkat is, lelkünk minden képességét, érdemeit, elégtételünket, imádságunkat és jótetteink kiesdő erejét.
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya! Jóságos anyai kezedbe helyezzük gyarlóságainkat is. A bizalmatlanságot, amellyel a holnap miatt aggodalmaskodunk.
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya! Felajánljuk Neked a kislelkűséget, amellyel keresztünket hordozzuk, a türelmetlenséget, amellyel egymás hibáit viseljük.
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya! Átadjuk Neked a megkezdett jót, amit emberi tekintetből abbahagytunk, az eltékozolt kegyelmeket, amelyekkel kényelemből nem működtünk közre.
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Hatalmad alakítsa át nyomorúságunkat az alázatos beismerés és bűnbánat tőkéjévé, hogy igaz alázattal és teljes bizalommal mondhassuk:
Szűzanyánk! Tiéd vagyunk egészen és mindenünk a Tiéd, a Te különleges tulajdonaid és örökséged vagyunk.
EGYESÜLÉS SZŰZ MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVÉVEL
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője, jóságos Szűzanyánk! Most már mi is a Tieid vagyunk egészen. Alázattal kérünk tehát, fejleszd lelkünkben az Isten-gyermekség kegyelmi életét.
Élj bennünk Szűzanyánk!
Magyarok Nagyasszonya! Alázatosságoddal törd le kevélységünket. Szelídségeddel fogd le indulatainkat. Tereld Jézus felé minden vágyunkat! Tisztaságoddal tisztíts, szereteteddel gyújts lángra!
Élj bennünk Szűzanyánk!
Magyarok Nagyasszonya! A Te szeplőtelen Szíved áldozatos szeretete acélozza meg akaratunkat és kösse szívünket Istenhez. A Te anyai odaadásod táplálja a bennünk élő Jézust!
Élj bennünk Szűzanyánk!
Magyarok Nagyasszonya! Ha nélkülözés, elhagyatottság, igazságtalanság sötétségében vezet az Úr, a Te rendíthetetlen hited világosítson nekünk.
Élj bennünk Szűzanyánk!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Ha a félreismerés, megvetés, testi-lelki szenvedés keresztútjára hív Jézus, a Te erős lelked legyen támaszunk.
Élj bennünk Szűzanyánk!
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Feltétlen odaadással ajánljuk fel magunkat a szegény bűnösök és a világ megmentésére.
Dicsőülj meg általunk!
Magyarok Nagyasszonya! Alakíts minket isteni Fiad szándékainak alkalmas eszközévé, hogy bennünk élve, rajtunk keresztül is kiáraszthassa a megváltás kegyelemkincseit. Így minden ember megismerje anyai szeretetedet és királynői méltóságodat.
Dicsőülj meg általunk!
Magyarok Nagyasszonya! Hogy a Világ Győzelmes Királynőjévé koronázzanak, s végre kimondják: minden kegyelmek Közvetítője és a Megváltó Segítőtársa vagy.
Dicsőülj meg általunk.
Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője! Adj nekünk kitartást az engesztelésben, hogy népünk Általad más nemzetek anyjává legyen és tápláljon messze országokat.
Dicsőülj meg általunk!
(5) Felvétel rendje:
A Lovagrendbe jelentkezők írásban adják be kérelmüket az újoncmesterhez. Ő felveszi a kapcsolatot a jelentkezőkkel, elbeszélget velük, véleményt igyekszik kialakítani róluk. A kérelmeket véleményezve a Rendi Gyűlés elé terjeszti. A döntés után értesíti a jelentkezőket, hogy megkezdhetik újoncidejüket, vagy hogy jelentkezésüket elutasították.
A jelöltidőt az újoncok az újoncmester irányítása alatt töltik, annak utasításait megtartva, észrevételeit figyelembe véve készülnek a lovagi életre, gyakorolván a lovagi erényeket, ismerkedve a Lovagrend céljával, részt véve munkájában. Közvetlenül a felvétel előtt a jelöltek lelkigyakorlatot tartanak a rendi káplán és az újoncmester vezetésével. Az elmélkedések a lovagi élet szigorával, erényeivel, kötelességeivel, szándékuk komolyságával, életük megváltozásával foglalkoznak. Lehetőség szerint sort kell keríteni életgyónásra vagy részletes, az egész életre kiterjedő lelkiismeretvizsgálatra, azaz az eskütételre kellő alapossággal kell felkészülniük.
.Az újoncidő letelte után az újoncmester az alkalmasnak találtakról részletes véleményt ír a Rendi Gyűléshez, s felterjeszti őket lovaggá ütésre. A Gyűlés az előterjesztés alapján külön-külön dönt a felvételről. Az október nyolcadikai Rendi Gyűlés első napirendi pontja az újoncok felvétele. Ezt követi a püspöki szentmise az eskütétellel és lovaggá ütéssel, majd a Gyűlés folytatódik.
A szentmisén a rendi káplánok koncelebrálnak. A lovagok ünnepi öltözékben a templom baloldali padjaiban, az avatandók a jobboldaliban – fekete öltözetben, jelvénnyel, ha van – foglalnak helyet. A szentmise a szokásos módon folyik a szentbeszéd végéig. A püspök megemlékezik a lovagi élet komolyságáról, az erények gyakorlásának fontosságáról.
A szentbeszéd befejezte után, a kancellár felolvassa a jelöltek névsorát. Az újoncmester mindenkinek átadja köpenyét neve elhangzása után. A köpenyt bal karjukra terítve, jobb kezüket szívükre téve mondják az eskü szövegét a nagymester után, – majd a püspök megáldja a köpenyeket és a lovagkereszteket.
Az áldást követően a kancellár egyesével szólítja lovaggá ütésre a püspök elé a jelölteket. A köpeny felvételekor a kormányzó és újoncmester segédkeznek. Az újonc, nevét hallván öltözékében a püspök elé lép és fél térdre ereszkedik. A püspök a rend pallosával vállára üt. A lovag felkel és a nagymester elé lép, aki a lovagkeresztet nyakába akasztja. A nagymestertől a kancellárhoz menvén átveszi a lovagi diplomát. Miután a lovaggá ütés befejeződött, a szentmise a Hiszekeggyel és a hívek könyörgésével folytatódik. Megemlékeznek az új lovagokról, a Lovagrendről, Hazánkról, Magyarországról, a Szent Korona országairól, tagjairól.
Az áldozás két szín alatt történik. Ünnepélyes püspöki áldás után a püspök pár szóval köszönti az újonnan avatott lovagokat, elmondja kívánalmait velük és a Lovagrenddel szemben. A nagymester a lovagok és a Lovagrend nevében megköszöni a Püspök Atya szolgálatát, s jelzi a lovagok készségét az egyházmegye munkájának támogatására.
(6) Imák és lelkigyakorlatok rendje:
Amikor a Lovagrend az imák és lelkigyakorlatok terén kötelező minimumot állapít meg, nemcsak tagjainak lelki haladására, üdvösségére gondol, hanem elsősorban a tagokból közösséget kíván létrehozni. Krisztus világosan mondta, hogy „ahol ketten, hárman összejönnek az én nevemben, közöttük vagyok”.
Reggel ébredése után a lovag Isten és lovagtársai szellemi jelenlétébe helyezi magát, s elmond egy fohászt, felajánlja napját a Magyarok Nagyasszonya, illetve a Szent Korona tiszteletére. A nap folyamán valamikor elmondja a rendi imát, lélekben a többiekkel együtt.
Ha módjában áll, a Lovagrend céljaiért délben elmondja az Úrangyalát, este kilenckor pedig a Boldogasszony Anyánkat. Végezetül a napot lelkiismeret-vizsgálattal zárja: szolgálta-e a Nagyasszonyt, a Szent Koronát…
Az évi találkozások – közös rendi imával, rózsafüzérrel -, a Rendi Gyűlések, a lelkigyakorlat s az együttes zarándoklat ugyancsak a közösség és a rendi szellem kialakítását szolgálják.
(7) Egyénileg végzett gyakorlatok és imák:
(A rendi alkotmánynak ez a része a legfontosabb, legbonyolultabb… Abból kell kiindulni, hogy mi a lovag, illetve mivé, kivé kell válnia. Lovaggá válni – eljutni a felavatástól a beavatottságig – nem könnyű. Vö. a Preambulumal.)
Amit a lovag egyénileg végezhet (attól függően, hogy Assisi Szent Ferenc vagy Szent László ösvényén tud-e járni):
/A/ – Önmaga legyőzésének a szüntelen gyakorlása – ez az önmegtagadás útja, de nevezhetjük a tett útjának is. (A régi lovag számára a harctéri vagy várudvari harc nemcsak az ellenfél, hanem önmaga legyőzésének is bevált gyakorlata volt.)
Vegyük tekintetbe, hogy a lovag, az Evangélium legfontosabb igazságának a jegyében él:
„Krisztus az Út, az Igazság és az Élet”… Az Utat megtalálni nehéz, de nemcsak megtalálni kell, tudnunk kell járni is rajta… Az Igazság: az Élő Igazság, a Legnagyobb Hatalom, Isten Önvédő megnyilatkozása. A lovag tudatosan szolgálja… Az Életet a lovag megkülönbözteti az élettől…
/B/ – Az ima útja, a lelkigyakorlat útja, a meditáció útja, az aszkézis útja… Nem lehet meghatározni, hogy ki mennyit és hol és miképpen imádkozzék, lelkigyakorlata miben álljon, aszkézise miben álljon, miképpen meditáljon. De mindenki dolgozza ki saját magának – és jó (vagy esetleg rossz) tapasztalatait ne tartsa titokban (Az egyik leghatásosabb meditációs szöveg: „Amikor Ábrahám lett – Én vagyok.”). Minden lovag megkeresi a saját útját – ha ő maga nem találja, akkor a lovagrend segítségével… Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatait hozzuk fel első példának… Elmerülni órákra a Miatyánk egyetlen szavában – ez volt az például, amit nehéz feladatnak kitűztek… (A Miatyánk egyetlen szavában elmerülni azt jelentette például Báthory István „jezsuitakirálynak”, hogy Égi Lénnyel találkozni, aki Isten akaratát közli.)
Valamikor a lovagrendeknek volt olyan „beavatási forgatókönyvük”, amely szabályozta és megkülönböztette a közös és egyéni út gyakorlását. Ezek általában titkosak voltak, ezért nem maradtak fenn… Irodalmi művekben fennmaradtak, így például Dante Isteni színjátékának II. és III. könyvében…
Amit tehát szüntelen gyakorolnunk kell: a szellemi gazdagodását a testi kárára… Ha egyedül vagyunk, segítségül hívhatjuk Őrangyalunkat… Választhatunk irányítót a rend tagjai közül stb.
Igen fontos része az egyéni útnak az önvizsgálat… A napi vagy nem napi önvizsgálatnak könyörtelennek kell lennie, mert csak akkor hatásos… Mindeme kérdéseket találkozóinkon megbeszélhetjük.)
/C/ – Ajánlottak – alkattól függően, de különösen azok számára, akik maguk szellemi erejéből nem találják az ösvényt – a hagyományos szerzetesi élet sugallta módjai Krisztus Útja megkeresésének:
– Annak számára, aki teljes átéléssel vagy a teljes átélés reményében képes végezni:
/a – naponta reggel ön és rendfelajánlás, szentmise és áldozás, a teljes rózsafüzér és / vagy breviárium, elmélkedés – régi lovagi szokás szerint Krisztus tetteiről, kínszenvedéséről és feltámadásáról, valamint mennybemeneteléről -, szentírás olvasása, este lelkiismeret-vizsgálat, bűnbánat.
/b – hetente lehetőleg csütörtök este vagy éjjel részvétel engesztelő imaórán, böjt vagy annak megváltása pénteken, ha mód van rá szerdán is, célszerű a Szűzanya kérésének megfelelő kenyér és víz.
/c – havonta gyónás, bűnbánat és vezeklés.
(8) A lovag teljesíti mindazt: Amire állapota, más társaságokban betöltött szerepe, munkahelye, egyházi hovatartozása kötelezi. A lovagrend célját megpróbálja figyelembe venni… Például a Szent Koronát beviszi a templomba a lelkében… Ez századunk közepéig így is volt, sajátossá tévén a magyarországi kereszténységet.
Figyelembe vehetjük, hogy az igazi, hatékony keresztény élet ma és régen ott ismerhető fel, ahol az egyetemesben megtaláljuk a sajátost…
A magyar sajátosság az elmúlt ezer esztendőben: Kereszténység plusz a Szent Korona misztériuma… Érdemes egybevetni ezt a Lengyel vagy a dél-amerikai sajátosságokkal.
Lényeg: amit nekünk üzent Isten… Figyelembe véve, hogy a Szent Korona Isten gondolata a magyar létről, magyar küldetésről…
(9) A közösen tartott:
Lelki napok, éves lelkigyakorlat, nyilvános bűnvallás, vezeklés, zarándoklatok, körmenetek, temetés, szentségimádás rendje, szertartása a későbbiekben alakul majd ki, de a magyar és lovagi hagyományban élő gyakorlatot kell figyelembe venni.
26.§ – A lovag élete:
(1) A lovag elismeri a pápa fennhatóságát, élete az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus, a Világ Királynője, a Magyarok Nagyasszonya feltétlen tisztelete, s a Szent Korona köré fonódik. Így törekszik megismerni és megismertetni a hit igazságait, a Regnum Marianumot, a Szent Korona misztériumát és tanát, az ezekből következő magyar küldetést tanulással, írással, előadásokkal, beszédekkel és minden képességeinek, lehetőségeinek és állapotának megfelelő módon.
(2) A Lovagrend a társadalmat úgy próbálja átalakítani mozgalmakban, pártokban, társadalmi szervezetekben, intézményekben, hogy a felvilágosodás téveszméit elvetve a közélet a krisztusi elvekhez térjen vissza, a régi magyar küldetéstudat újjáéledjen, a jogfolytonosság pedig (a történelmi magyar alkotmánnyal) helyreálljon. Fellép az egységért, szeretetért, a hit igazságaiért. Segíti a fogadalmi templomok, a Regnum Marianum és az Anna-réti Világ Királynője engesztelő kápolna fel-, illetve újraépítését. Mindent megtesz újabb és újabb engesztelő lelkek megnyeréséért, csoportok megszervezéséért, valamint a működő engesztelő körök összehangolásáért, hogy azok az egész országot átszőjék.
(3) A lovagok gyakorolják az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit. Támogatják a szegényeket, és árvákat. Felkutatják- lehetőségeikhez mérten a rászorulókat, részt vesznek a szeretetszolgálatokban. Vigasztalják az elesetteket. Feltétlen tisztelettel veszik körül az anyákat s a nőket. Szeretettel fordulnak az emberek felé, ennek külső jelét megadják, legalább udvariassággal. Nem feledkeznek meg a tisztítótűzben szenvedő lelkekről, együttéreznek, együttszenvednek velük, törekszenek kiszabadításukra.
(4) A lovag szentséglátogatásra betér az útjába eső templomokba, hogy köszöntse Urát, mert életében a szentségi Jézus szerelme vezeti. Másik vezérfonala a Szűzanya feltétlen tisztelete. Felajánlásaiban Hozzá fordul, a rózsafüzért neki imádkozza, Őt keresi. Szeretné dicsőségét szolgálni, hogy mielőbb az egész világon elterjedjen és kihirdessék, hogy a Megváltó segítő Társa és minden kegyelmek Közvetítője.
(5) A lovag lelki gyakorlatait, imáit a lovagrend nem határozza meg kötelező szabályokkal, mindazonáltal elvárja mindenkitől a lelki gyarapodást, és bűnnek tekinti, nem nézi el ha a lovag semmit sem tesz annak érdekében, hogy valódi lovaggá váljék.
(6) Rendünk élete tehát a hit és a magyar hivatás köré fonódik. Szeretnénk elérni, hogy hit tisztasága és a szeretet fogja egységbe az összes magyart, a Szent Korona minden tagját, minden embert. Érvényesüljön a Szent Korona tana a Szent Korona országaiban. Ismerje el mindenki a Nagyasszony királynői hatalmát a földi életben is, valósuljon meg a sacrosancta respublica. Legyen egy, minden ember, minden magyar, a Világ Királynőjének szolgálatában, aki mindőnket Szent Fiához, a megváltóhoz vezet.
ÁMEN