Alois Irlmaier (1894 jún. 8.-1959. júl. 26.) egyszerű német kútásó és kubikos volt, aki felnőtt életét Freilassingban (Bajorország) élte le. Híressé azzal vált, hogy már fiatal kora óta tisztánlátó képességekkel rendelkezett. A II. világháború után sok német ember vele kerestette meg családját vagy eltűnt szeretteit. Hírneve okán sok ellenséget is szerzett, akik nevetségessé akarták tenni és boszorkánysággal is megvádolták. Egyszer egy ilyen ügyben a szövetségi bíróság elé idézték, de amikor Irlmaier elmondta az általa soha nem látott és nem ismert bírónak, hogy a bíró feleségén aznap milyen ruha volt és mit csinál a tárgyalással egyidőben, a biró azonnal felmentette.
Irlmaiert tisztánlátó képességein túl az tette híressé, hogy filmszerű képekben látomásokat közölt az általa nem túl távolinak tartott jövőről. Bár látomásai olyanok voltak mint egy film, a víziókban megjelenő számok sokszor fátyolosan, kódoltan vagy hiányosan jelentek meg. Ennek ellenére okunk van azt feltételezni, hogy Irlmaier a világ egy lehetséges jövőképét vázolta fel.
Kinyilatkoztatásai egy jövőbeni nagy háborúról szólnak. Ezeket a kinyilatkoztatásokat barátja Conrad Adlmaier jegyezte fel Irlmaierrel történt beszélgetései során, amelyeket később könyv formájában tett közzé. Léteznek ezenkívül olyan kinyilatkoztatások is, amelyeket harmadik személyeknek, szóban tett. Ezek Adlmaier könyvében nem szerepelnek.
Lássuk hát A KINYILATKOZTATÁSOKAT:
„Mi okozza a háborút?”
„Amikor ez bekövetkezik, a Közel-Keleten háború és forradalom tör ki., ami hirtelen lángol fel. A Földközi-tengeren nagy haditengerészeti erők néznek ellenségesen szembe egymással – a helyzet rendkívül feszült. De a gyújtószikra a Balkánon gyullad be. Látom egy „magas valaki” bukását, egy véres tőr fekszik mellette – hatás hatást követ.”
„A harmadik világháború eljön, de, hogy melyik évben, azt nem tudom megmondani.
„Két férfi meggyilkol egy magasrangú harmadikat. Őket más emberek fizetik.”
„A harmadik meggyilkolása megtörtént. Ezután kezdődik a háború.”
„Az egyik gyilkos egy kicsi fekete ember, a másik kicsit magasabb világos hajjal. Úgy gondolom, ez a Balkánon fog megtörténni, de ebben nem vagyok biztos.”
„A háborút megelőző év nagyon gyümölcsöző lesz, sok gabona és gyümölcs fog teremni. A harmadik meggyilkolása után egyik napról a másikra elkezdődik minden. Igen világosan látok három számot, két nyolcast és egy kilencest, de, hogy ezek milyen időpontot jelölnek, azt nem tudom megmondani. A háború napkeltekor kezdődik, egy esős éjszakát követően, röviddel az aratás ideje után. Mig a bajorok egy fogadóban kártyáznak, furcsa, idegen katonák néznek be az ablakokon és az ajtókon. Egy teljesen fekete menetoszlop fog keletről érkezni. Minden hirtelen és gyorsan történik. Az Arany Városból (Prága) indul ki minden. Az első féreg a Duna kék vizétől északnyugatra a svájci határig megy. Regensburgnál nem áll többé hid a folyón, de a déliek nem jönnek el a kék víztől. A második nagy nyomás Szászországon keresztül nyugatra a Ruhr-vidék ellen lesz. A harmadik katonai hadoszlop északnyugatról Berlinen keresztül nyugatra halad. Mindannyian nagyon sebesen és gyorsan haladnak. A Dunától a tengerpartig a Szürkék által lesz ellenőrizve. Két menekülő csoport átkel a folyón, de a harmadik elveszik az ellenség által körülvéve. Münchennek, Dél-Bajorországnak és Ausztriának nem kell félni.”
„Az ellenség központja egy vörös tetejű kolostor, amelynek oltára északra néz [Freyung?].”
„Akkor hatás hatást követ. Megerősített egységek menetelnek Belgrádba majd tovább Olaszországba. Ezt követően három páncélos ék halad előre azonnal villámgyorsan a Dunától északra Nyugat-Németország fölött a Rajna felé – minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Ez az eset olyan váratlanul fog történni, hogy a lakosság teljes pánikban fog menekülni nyugatra. A rengeteg gépkocsi eltömíti az utakat – ha otthon maradtak volna vagy nem a főutakat használnák. Bármit, ami akadályozza a tankok haladását az autópályákon, eltapossák. Alig marad valami Frankfurt nagy városából. A Rajna völgyét pusztítják…főleg a levegőből.”
„Látok három harcoló alakulatot érkezni: az alsó alakulat az erdőn jön keresztül, de aztán felhúznak északnyugatra a Duna mellé. A határvonal például Prága, a Bajor-erdő és északnyugat. A második alakulat keletről nyugatra jön Szászországon keresztül, a harmadik északkeletről délnyugatra. Látom a Földet magam előtt, mint egy labdát, amelyen repülőgép kötelékek lépnek ki (kirepülés), amelyek most felszállnak, mint fehér galambok raja a homokból.
Az orosz nem áll meg sehol, amíg a három ék halad előre. Éjjel és nappal futnak előre a Ruhr-vidék elérése érdekében, ahol sok gyár és kohó van.”
„A második alakulat Nyugatra megy Szászországon keresztül a Ruhr-vidék felé, pontosan olyan, mint a harmadik, amelyik északkeleten, Berlinen keresztül megy nyugat felé.”
„A visszavágás azonnal megérkezik a nagy vízen keresztül. Azonban a sárga sárkány megszállja Alaszkát és Kanadát ugyanebben az időben. De a bosszú megérkezik, nincs messze…”
„Látom a Földet, magam előtt, mint egy labdát. Amellett, ahol a fehér galambok felrepültek, egy nagyon nagy szám emelkedik ki a homokból. És akkor sárga por kezd hullani egy vonalban. Ez akkor kezdődik, amikor az Arany Város (Prága) elpusztul. Mint egy sárga vonal fog felmenni az öbölparti városig. Tiszta éjszaka lesz, amikor elkezdik kiszórni.
— A tankok még haladnak, de akik a tankokban ülnek, teljesen feketévé válnak. Ahol ez leesik, minden meghal, nem lesz sem fa, sem bokor, sem szarvasmarha, sem fű. Minden elszárad és megfeketedik. A házak megmaradnak. Nem tudom mi ez, így nem tudok róla beszélni. Ez egy hosszú vonal. Aki keresztül megy ezen a vonalon, meghal. Az alakulatokban minden lerobban. Északra kell menniük. Mindent eldobnak, ami náluk van. Senki nem tér vissza többé…”
„A repülőgépek a sárga port a Fekete-tenger és az Északi-tenger között dobják le. Így egy halálos csík keletkezik a Fekete-tengertől egyenesen az Északi-tengerig, olyan széles, mint fél Bajorország. Ebben a zónában nem tud többé fű nőni, az emberi életről nem is beszélve. Az orosz utánpótlás megszakad.”
„Galambok raja emelkedik ki a homokból. Két kötelék eléri a csatateret nyugatról délnyugatra. A századok északnak fordulnak és elvágják a harmadik hadsereg vonulását. Rengeteg lánctalpas van ott keletről. De a lánctalpasokban mindenki meghal azonnal, a járművek még gördülnek, de sorban fokozatosan megállnak automatikusan. Itt a pilóták szintén kiszórják kis fekete, kb. 25 cm-es dobozaikat. Ezek sátáni dobozok. Felrobbannak, mielőtt elérnék a talajt és zöld meg sárga füst vagy por szóródik ki belőlük. Bármi, ami érintkezik vele, halott lesz, akár ember, akár állat, akár növény. Egy évig semmilyen élő dolog nem léphet be erre a területre, különben a legnagyobb halálos veszélynek teszi ki magát. A Rajnánál a támadást végül visszaverik. A három hadseregből egyetlen katona sem tér haza többé. Rengeteg halott lesz ott…fekete testek ezrei, a rothadó hús leesik a csontokról.”
„Aztán egy magányos repülőgép érkezik keletről. Ez veti a „semlegesítő”-t Angliánál a nagy vizbe. A viz egy nagy darabban megemelkedik, olyan magasra, mint egy torony, majd visszahullik. Egy földrengés és egy hatalmas hullám keletkezik, ami elönt mindent. Elsüllyed Anglia egész területe és az európai partok Berlinig, kivéve néhány hegycsúcsot. A tengerparti országok nagy veszélyben lesznek, a hullámok olyan magasak lesznek, mint egy ház, habosak lesznek és a viz a mélyben főni/forrni fog. A szigetek eltűnnek és éghajlatváltozás lesz. ”
„Ezzel párhuzamosan egy új föld emelkedik ki, amely már korábban létezett (Atlantisz). Három nagyváros viszont elsüllyed. Az egyiket (London) a tenger lerombolja, a másikat (New York) olyan magasan lepi el a tenger, hogy csak a templomtornyok(?) látszanak ki, a harmadik (Róma) összeomlik.”
„Olaszországban is rossz dolgok történnek. A papokat hat kivételével megölik, a pápa elmenekül.”
„Aki a Duna déli részén él, nem kell aggódnia az oroszok miatt, a Watsman hegyek és Wendelstein közt élő embereknek sem kell aggódni, el lesznek zárva.”
„A háború alatt eljön a nagy sötétség, amely 72órán át tart.”
„Egy kiáltás hatására villámlás és mennydörgés tör ki és egy földrengés megrázza a Földet. Ne menjenek ki akkor a házakból, ne gyújtsanak fényeket, kivéve a gyertyát, minden mást oltsanak el. Aki belélegzi a port, görcsöt kap és meghal. Ne nyissák ki az ablakot, borítsák be teljesen fekete papírral. Minden nyílt víz mérgező lesz és minden étel is, ami nincs teljesen lezárva. Az üvegben lévő ételek is, mivel az üveg nem védi meg az ételeket. Kint a halál a por miatt körbejár, rengeteg ember fog meghalni. 72 óra múlva mindennek vége lesz. De ismétlem: ne menjenek ki a házból, ne nézzenek ki az ablakon és tartsák égve a gyertyát. És imádkozzanak. Ez alatt az éjszaka alatt több ember fog meghalni, mint az előző két háborúban összesen.”
„Ne nyissák ki az ablakokat 72órán keresztül. A folyókban olyan kevés viz lesz, hogy könnyedén át lehet kelni rajtuk. A szarvasmarhák elhullanak, a fű sárgává és szárazzá válik és a hullák sárgává és feketévé válnak. A halál felhőit a szél hajtja kelet felé.”
„A város vastoronnyal (Párizs) a saját népe áldozatává válik. Mindent felgyújtanak. Forradalom lesz és minden vadul történik. A város ég. De ezt saját népe okozza, nem azok az emberek, akik keletről érkeznek
— A szigetek a tengerpart előtt elsüllyednek, mivel a viz nagyon vad. Nagy lyukakat látok a tengerben, amelyek feltöltődnek, amikor a hatalmas hullámok visszatérnek. A gyönyörű város a kék tenger partján majdnem teljesen elsüllyed a tengerben, a mocsokban és a homokban, amelyet a tenger kilök magából.”
„A müncheni emberekkel nem sok fog történni, de lesz egy kis nyugtalanság. Nagy éhinség lesz és az emberek elveszik a gazdáktól az állatokat. A gazdák ezután megvédik magukat, különben mindent ellopnának tőlük.”
„Ezzel egyidőben fellép egy nagy ember és a háború ezen a ponton véget ér. Az egész dolog nem fog sokáig tartani.”
„A hét tegnap szakállas népe fogja teljesen befejezni a háborút és ellenségeik menekülni fognak. A folyóparton fognak tábort verni és kétségbeesetten harcolnak. Ott azonban meg fognak semmisülni, erejük megtörik és alig marad közülük valaki, aki hazatér, hogy elmondja a vereséget.”
Látok egy hármas számot, de, hogy ez három nap, három hét vagy három hónap, azt nem tudom.”
„Oroszországban új forradalom és polgárháború tör ki. Olyan sok lesz a halott, hogy nem tudják eltávolítani az utcákról. Az orosz emberek elkezdenek hinni KRISZTUSBAN ÉS A KERESZTET újra tisztelni fogják.”
„A vezetők megölik magukat és a vérben a bűnök eltörlődnek. Látok egy vörös tömeget sárga arcokkal keverve. Látok egy totális felkelést, borzalmas mészárlást és fosztogatást. Azután ők eléneklik a Húsvéti Dalt és gyertyát gyújtanak Mária arcképe előtt”
„A kereszténység imáinak erejével ez a Poklon Kivüli Szörnyeteg meg fog halni és a fiatalok nagy része elkezd újra hinni ISTEN ANYJÁNAK KÖZBENJÁRÁSÁBAN.”
„Ezt követően a pápa visszatér és elénekli az első nagy Te Deum-ot a kölni Dómban. Majd megkoronáz három királyt, a magyart, az osztrákot és a bajort. A bajor egy öregember lesz fehér hajjal, aki bőrnadrágot visel. Kezdetben éhínség lesz, de aztán a Duna szintje újra a régi lesz és annyi zöldséget és gabonát hoznak fel a Dunán délről, hogy mindenkit etetni tudnak. Az ősi koronát délen újra tisztelni fogják””Az éghajlat közben megváltozik és melegebb lesz. Bajorországban könnyen megterem majd a déligyümölcs és a szőlő. Akkor mindenki oda megy ahová csak akar és mindenki ott tud élni, ahol akar, mindenkinek annyi földje lesz, amennyit meg tud művelni. A Duna északi és keleti részén élő embereket áttelepítik. A kolbász lefolyik a tányérokról, olyan bőség lesz. Ezután, hosszú, boldog időszak jön el. Akik megérik nagyon boldogok lesznek és szerencsésnek tartják majd magukat. De az embereknek onnan kell elkezdeni, ahonnan nagyapáik elkezdték.” Olvass tovább: http://www.uzenetek.eu/blog/alois-irlmaier-latnok-jovendolesei-
NADZSU
Elküldés ideje: 2006. január 10, kedd, 20 óra 10 perc
Tárgy: új vérkönnyek és üzenetek Nadzsuban december 31/január 1.
MIASSZONYUNK ÚJBÓL VÉRKÖNNYEKET SÍR NADZSUBAN
Júlia: A 2005. december 31-2006. január 1-i éjjeli imaóra alatt a Szűzanya első ízben ontott vérkönnyeket 1992. óta. 1985. július 30-ától 1992. január 14-ig összevéve pontosan 700 napon át könnyezett nadzsui szobra. Vérkönnyeinek ez az újbóli megjelenése hatalmas jele igen nagy bánatának amiatt, hogy nem tudjuk elfogadni üzeneteit, megbánni bűneinket, és újjáalakítani életünket.
Üzenet 2005. december 31-én kb. 20 óra 30-kor.
Szűz Mária 2005. december 31-én 19.55 óra körül kezdett vérkönnyeket ontani szobrán. Világos vérfoltok is látszottak mindkét tenyerén.
20.30 óra körül a Szűzanya szobra előtt térdeltem és szívszorító bánattal arra gondoltam, milyen keserves érzés lehet a Szűzanyának, hogy ilyen vérkönnyeket ont, és ezt mondtam neki: „Áldott Anyánk! Legalább mi, akikről feltételezhető, hogy ismerik az Urat és Téged, egységet fogunk képezni, ébren maradunk, imádkozunk, letöröljük vérkönnyeidet azzal, hogy életünket imádsággá alakítjuk a papságért és a hívőkért, akiket az Úr személy szerint választott ki, úgyszintén e világ számos bűnöséért, hogy megbánhassák bűneiket és megmeneküljenek”. Ebben a pillanatban a Szűzanya megjelent, vérkönnyeket ontva. Egy darabig zokogott, befedte szemeit kezeivel, majd a következőket mondta:
„A SZŰZANYA” ÜZENETE
„Valamennyi szeretett gyermekem a világon!
Több mint húsz évvel ezelőtt megmutattam az égbe vezető rövid utat, oly sok jellel és azokkal a soha nem látott csodákkal, amelyek sehol sem jelentek meg ezelőtt a világon – a pápa, a püspökök, papok, hívők és valamennyi gyermekem számára, ugyanazokat a szavakat ismételve újra meg újra, az általam egy nagy küldetésre kiválasztott kis lélek szeretettel teli esedezéseivel, áldozatos és megváltó szenvedéseivel.
Mindazonáltal a papságból, a hívőkből, sőt még a kiválasztott gyermekek közül is sokan elvesztették a megkülönböztető képességüket a hamis próféták édes és elvakító szavai miatt. A hamis próféták követésével megszédülnek, és nem tudnak világosan látni. Lelkileg vakok és süketek lesznek, elveszítik irányérzéküket, helytelen lelkiségük rabszolgájává válnak, sőt még más ártatlan lelkeket is arra ösztönöznek, hogy a pokolba vezető útra térjenek. Mivel ezt nem nézhetem tovább, és szívem erősen fellángol, nem tehetek mást, minthogy vérkönnyeket ontok.
E mellett számos gyermekem azt kísérli meg a világban, hogy saját útján járjon, önközpontúsággal és önelégültséggel; és nem tudnak egységre jutni egymással. Ha az öröm ajándékát adják a megosztás ördögének, hogyne ontanék én vérkönnyeket?
Rendkívül szeretett fiaim és leányaim, akik hívást kaptatok!
Töröljétek le vérkönnyeimet azzal, hogy egységre juttok azzal a kis lélekkel, akit én kiválasztottam, és aki mindig „Ámen”-nel válaszol az Úr és az én szavaimra, még rendkívüli fájdalmak közepette is, mivel ő nagy küldetésre kapott elhívást. Hogy ne vettessetek az égő kénbe, amely majd erősen fellángol az Utolsó Ítélet idején, miután elfecséreltétek az időt, könnyelmű és ingatag életet éltetek, hiú és hamis jóslatok rabságában és nem tudtatok úrrá lenni kíváncsiságotok felett, karoljátok át egymást szeretettel és fordítsátok életeteket imádságokká, késedelem nélkül, még akkor is, ha az tökéletlen, és kegyesen ajánljátok fel egész életeteket.
Szeretett gyermekeim, akik hívást kaptatok!
Nincs idő a habozásra vagy késlekedésre. Bánjátok meg bűneiteket haladéktalanul. Mivel itt az ideje, hogy a búza külön legyen választva a konkolytól, a ravasz ördög mértéktelenül dühöng, és mindenféle cselfogást tervel ki, hamis és igen vonzó jóslatokkal, egyéni kapcsolatba lépve az emberekkel, hamis próféciákkal, amelyek elszegényítik lelküket, mintha ezek az én szavaim lennének; ezzel megzavarja még a papságot is és az ártatlan lelkeket, akik hívást kaptak, úgy hogy nem képesek megkülönböztetéseket tenni.
Ahogy mondottam, ne gondoljátok önelégülten, hogy az a sok nagyméretű katasztrófa, ami megtörténik az égen, a földön és a tengeren
– a gyakori földrengések, szökőárak, súlyos esőzések és tájfunok, erős havazások, erdei tüzek, éhínségek, betegségek, háborúk és gyilkosságok, összeütközések és konfliktusok nemzetek és fajok között, családok felbomlása és gyilkosságok még közeli rokonok között is –
csupán természeti katasztrófák és véletlen események. Ha nem figyeltek gondosan könnyes és vérkönnyes kéréseimre és kiáltásaimra, amelyeket a szeretet hangján mondok, míg torkom vérezni nem kezd, és egész testem összefacsarodik, ti pedig kiegyeztek ezzel a büszkeséggel és méreggel telt világgal, Isten válasza szigorú lesz, a katasztrófák pedig újból fellángolnak különböző helyeken. Isten haragjának enyhítésére ajánljatok fel ezért imákat, áldozatokat és engeszteléseket és váljatok kis lelkekké, akik engesztelést nyújtanak azokért a bűnökért, amelyek megsértették a legméltóságosabb és szent Istent.
Az a nap, amelyen az Úr be fogja fejezni azt a munkát, amelyet Ő, aki maga a SZERETET, elkezdett, nincs már messze, úgy hogy azok az alaptalan híresztelések és a kettős halál véres kínjai, amelyektől szeretett leányom, a külön elhívást kapott kis lélek mostanáig szenved, talán nem lesznek eredménytelenek.
Sóhajaitok és könnyeitek az üldözés időszaka alatt, amikor ezt Édesanyátok tudomására hoztátok, aki a kegyelem közvetítője és társmegváltó, hamarosan örömre fognak fordulni, azok pedig, akik szemben állnak veletek, elhallgatnak majd, és bűnbánatot tartanak. Ezért ne aggódjatok, hanem haladjatok előre bátran, kövessetek engem azoknak a méltóságával, akik megmenekültek és átlényegítették a világot és magukat.”
—————————
/A fordító megjegyzései:
Amint a Nadzsuban kapott sok előző üzenetnél történt, a Szűzanya a fenti üzenetben is számos olyan nyelvi kifejezést használt, amelyek mindegyike 4 kínai betűből áll. Ezeket a kifejezéseket megértik mindazokban az országokban, amelyekben használnak kínai betűket: ezek Kína, Tajvan, Szingapur, Korea, Japán stb.
Ez a 2005. december 31-i üzenet az első, amelyet Júlia 2003. február 16-a óta kapott. Majdnem 3 éven át, vagyis 2003. február 16. és 2005. december 31-e között számos csodás jel történt Nadzsuban, mint pl. illatos olaj a Szűzanya szobrából, az Eucharisztia leszállása, az eucharisztikus kenyér és bor átalakulása hússá és vérré és Urunk drága vérének folyása./
A fordítás 2006. január 8-án készült Grasham-ben /Oregon, USA.
XI.PÜSPÖKI SZINÓDUS EGY RENDI TAG SZEMÉVEL
A krisztusi hittételek örökérvényűek
(gondolatok a XI. püspöki szinódusról egy rendi tag szemével)
Közösségi imáinkban a Szentlélek kegyelme bőséges kiáradásának kérésével és hitünk nagy optimizmusával kísértük figyelemmel a 2005. október 3-23. között megtartott XI. püspöki szinódust, amelynek központi témája: „Az Eucharisztia az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja” volt. Erre Benedek Szentatyánk különösen felhívta figyelmünket: ne csak szép szavakat mondjunk, hanem éljünk mindenek előtt az Eucharisztia erejéből, amely valójában az Egyház egész evangelizáló tevékenységének a középpontja.
Nagy örömmel fogadtuk Szentatyánk értékelését, amely a szinódus munkáját úgy foglalta össze, hogy az Eucharisztiáról szóló tanítást az Egyháznak mindig új formában és az új időkhöz alkalmazkodva kell értelmeznie, megélnie, közvetítenie. A záró üzenetben megerősíti az Oltáriszentségről szóló tanítást, tisztázza a félreértéseket, rámutat a liturgikus visszaélésekre, utal a testvéregyházak híveire, illetve a sajátos életállapotban lévő világiakra vonatkozó normákra.
A szinódus az Eucharisztiához kapcsolódóan a hitélet kihívásaiban felmerült minden lényeges kérdésben állást foglalt. Ezekben – gondolataim szerint – az tükröződik, hogy hitünk és Egyházunk mindig ugyanaz marad. Az isteni kinyilatkoztatás, a krisztusi tanítás nem változtatható meg, mert az Istentől függ, Istentől kaptuk; egyszeri, örök és ezért a történelmi korok igénye szerint nem reformálható. A tanítás csak időszerűvé tehető, hogy a mai ember könnyebben megértse. A hitéletben a haladás pont ott van, hogy hűségesek maradunk a krisztusi Evangéliumhoz, a mai korszerűnek nevezett társadalomban. Az Evangélium nagyon modem, és a modernsége felülmúlja jóval az u.n. „liberális eszméket”. A mai világ számára a főkérdés: ISTENNEL VAGY ISTEN NÉLKÜL? KRISZTUSSAL VAGY KRISZTUS NÉLKÜL? Jézus Krisztus élt, él és /él/ mindörökké! – Ő Istenember, Ő mindig ugyanaz marad. Ő 2000 évvel ezelőtt Nagycsütörtökön, szenvedésének előestéjén nem egy távlatokban felújítást igénylő, hanem a világ végezetéig élő Egyházat alapított. Tanításában bármilyen változtatás a pokol kapunyitását jelentené. A világ folyásában azonban a pokol kapui nem vesznek erőt rajta, éppen ezért a Katolikus Egyház a törvényeivel együtt – az Istenfiú szándéka és ígérte szerint a világ végezetéig – kristály tisztán, örökérvényűen megmarad. Ez a püspöki szinódus alaphangja.
Néhány, számunkra jelentős kiemelés a záró üzenetből.
A szinódusi atyák
1. … arra buzdítják minden keresztény felekezet testvéreit – az ökumenizmusban – hogy imádkozzanak az Egyház mielőbbi, látható teljes egységéért, amely lehetővé teszi az Eucharisztia közös ünneplését. Jelenleg, bármennyire is fájdalmas, nincs lehetőség a közös szentmisére;
2. … felhívást intéznek a nemzetek vezetőihez: fordítsanak megfelelő figyelmet a közjóra és legyenek minden személy maradéktalan méltóságának előmozdítói, fogantatása pillanatától kezdve egészen az élet természetes végéig. Arra kérik a politikai vezetőket, hogy a törvényhozásban tartsák tiszteletben a házasság és a család természeti jogait. Az Egyház továbbra is tevékenyen részt vesz abban a közös elkötelezettségben, amely az egész emberi család számára meg kívánja teremteni a valódi haladás tartós feltételeit, hogy senki számára ne hiányozzék a mindennapi kenyér;
3. … az emberek szenvedéseit és problémáit mind felajánlották a szentmisék és az Oltáriszentség imádása során. Megemlékeztek továbbá azokról a vértanúkról is, akik az Eucharisztiában mindig megtalálták az erőt ahhoz, hogy szeretettel győzzék le a gyűlöletet, megbocsátással válaszoljanak az erőszakra;
4. … az eucharisztikus megújulás kihívásai közül elsőként a bűn érzékének elvesztését, a gyónás szentségének továbbra is fennálló válságát emelik ki. Fontos ez utóbbi jelentőségének újra felfedezése: megtérés és értékes orvosság, amelyet a Feltámadt Krisztustól kaptunk a bűnök bocsánatára;
5. … utalnak azokra az érvényben lévő egyházi normákra, amelyek meghatározzák a szentáldozáshoz való járulás feltételeit; tudatában vannak azok szomorúságának, akik nem járulhatnak szentségi áldozáshoz, mivel családi állapotuk nem felel meg az Úr parancsolatának. Néhány elvált és újraházasodott hívő fájdalommal veszi tudomásul, hogy nem áldozhat, és szenvedését felajánlja az Úrnak. Mások nem értik meg ezt a korlátozást. A szinódusi atyák ismételten leszögezik, hogy bár nem értenek egyet választásukkal, nincsenek kizárva az Egyház életéből; az elvált és újraházasodott hívek továbbra is vegyenek részt a vasárnapi szentmisén és hallgassák Isten szavát.
6. A kihívások közé tartoznak továbbá a szegénység régi és új formái, az igazságtalanság áldozatainak egyre növekvő száma– olvashatjuk még a szinódusi záró üzenetben. A szenvedés krisztus haláltusáját juttatja a szinódusi atyák eszébe, amely a világ végezetéig tart. Nem maradhat azonban idegen az eucharisztikus misztérium bemutatásától, amely mindenkit arra kötelez, hogy az igazságosságon munkálkodjék, tevékenyen és tudatosan járuljon hozzá a világ átalakításához.
A szinódus záró üzenetéből levonhatjuk a következtetést, hogy Egyházunk a jövőben sem fogadja el a mélypontra süllyedt világi modernista szemléletet. Nem fogadja el
– a papi és szerzetesi cölibátus eltörlését,
– a nők pappá szentelését,
– a Mennyei Atya által adományozott földi élet anyaméhben történő kioltását (abortuszt),
– a földi élet erőszakos megszüntetését (eutanáziát),
– a születésszabályozást, annak eszközeit,
– az egyneműek házasságát,
– a szentségi házasságon kívüli testi kapcsolatot, az együttélést, az élettársi kapcsolatot, a próbaházasságot,
– a szentségi házasság felbontását,
– az elváltak ismételt egyházi házasságkötését, szentségekhez járulását,
– a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelező jellegének megszűntetését,
– a szentségekhez járulás feltételei kötelező voltának enyhítését, többek között a szentgyónás megszüntetését,
– a kábítószer-fogyasztást,
– a sejt- és génmanipulációt.
A felsoroltak ellenkeznek a jó Isten akaratával. Elkövetőik – életük rendezéséig, a bűnbánat szentségének gyakorlásáig – halálos bűnben élnek. Bűneikkel – megbánás nélkül – automatikusan a „megfeszítők”-kel állnak egy sorban, hiszen mint a világ egyházellenes erői, ők is a Mennyei Atya és Megfeszített Fia törvényeit hagyják figyelmen kívül. Mindnyájunknak fel kell ismerni: ha a világ változik is, a Törvények akkor sem változtathatók, akár a Tízparancsolatról, akár Katolikus Anyaszentegyházunk Öt parancsolatáról van szó. E parancsok betartásáról fognak bennünket számon kérni, nem pedig a világ változásaihoz igazodó tetteink szerint.
Köszönetként és hálaként imádkozzunk Benedek Szentatyánkért, hogy továbbra is a Mennyei Atya Szent Akarata szerint, az Úr Jézus szeretetével, békéjével és szigorával, a Szentlélek erejével, Drága Szűzanyánk oltalma és a szent angyalok védelme alatt vezethesse Krisztus világot éltető és formáló Egyházát. Imádkozzunk Szentatyánkkal együtt, ahogyan kérte: ne meneküljön el félelemből a „farkasok” elöl; a gonosz soha ne környékezze meg; soha semmilyen körülmények között ne járuljon hozzá, hogy Katolikus Egyházunk letérjen a Kinyilatkoztatás, valamint a Tízparancsolatban és Anyaszentegyházunk Öt parancsolatában lefektetett keresztény erkölcs örökérvényű útjairól. Imádkozzunk, hogy a Szűzanya Benedek Szentatyánkat továbbra is Kedves Fiaként vegye kitüntetett pártfogásába, hogy maradéktalanul folytathassa az égi hazába költözött II. János Pál pápánk Krisztust közénk hozó nagy művét és az Istenanya tiszteletét.
Köszönjük Mennyei Atyánk, Jézusunk, Szentlélek Istenünk és Szűzanyánk, hogy ismételten megerősítettétek a Tanítóhivatalt:hitünk alapigazságai örökérvényűek, megváltoztathatatlanok!
Kovács János
Saigon
A KOMMUNISTA SAÏGON NYÍLTTÉRI MADONNA-SZOBRA
2005. november 7-8.-a között két nap és két éjjel sírt Vietnamban
A kommunista uralom alatt élő Vietnam félmilliós lélekszámú városában a Szűzanya két nap és két éjjel sírt a szabad ég alatt.
A szakadatlanul folyó könnyek színhelye Saïgon, a Nagyboldogasszony katedrális előtti tér. 1975-ig a dóm tér neve: a Béke Királynője.
A világraszóló természetfeletti esemény kezdő időpontja: 2005. november 7. A Madonna-szobor könnyezését egy kisdiák vette észre az eset reggelén 8 óra 42 perckor. A csodás könnyezés és a hétköznapok között élő kis vietnami diák indította el a világot befutó Mária-könnyek hallatlanul izgalmas vizuális isteni üzenetét, a közeli nagy események jelét.
A francia nyelvű 25 soros tájékoztató hivatalos szövege Dr. Molnár Gyula állandó diakónus mariológushoz Ázsiából érkezett e-mail-en, 2005. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás csodálatos ünnepére. A tájékoztató fordítása a következő:
†
1976. november 23-ig Saïgon megyéspüspöki székváros. A város új neve: Tan-Po Hosimin.
Két nap alatt több mint 2 millió vietnami zarándok szállta meg a várost! A szüntelenül zokogó Szűzanyát fényképező gépekkel és videokamerákkal vitték be az Internet öt kontinenst behálózó világába. A diktatúrák számára behatárolhatatlan jelentőségű a kegyelem imádkozásra indító, kényszerítő és a földet az égbe emelő hatalma.
Mi a Saïgon elnevezést használjuk, ahonnan a székesegyházi események helyszíni tájékozódása után Crescenzio Sepe, a népek evangelizációs kongregációját irányító bíboros Hanoiba repült, hogy ott 57 észak-vietnami diakónus pappá szentelésén részt vegyen.
Saïgonban az Eukarisztia záróünnepsége egybeesett a székesegyház előtt álló Madonna-szobor könnyezésével.
A kommunista kormánykörökben érthető izgalmat és tanácstalanságot okozott a spirituális Mária-esemény, mely vattával, üvegecskékkel, zsebkendőkkel elvitt könnycseppjeivel vigasztal, gyógyít és az örökélet Urának gondviselését prédikálja…
A Vietnami Katolikus Püspöki Kar titkárságát hivatalosan Bernhard Kah prelátus tájékoztatta az emberi könnyeket síró, márványból faragott szobor 48 órás szabadtéri könnyezéséről.
Az Egyház vezetősége mindenkitől nyugalmat kér.
Éljen a szabad Vietnam! – felkiáltással végződik Vietnam történetének rendhagyó katolikus kurírja.
GARABANDÁL ÜZENETE
(az M.F.J. PRODUKCIO AUCKLAND NEW ZELAND 1997-ben készült
„SZEMTANÚK” című videofilmjéből/[1] átvett szöveg)
Egy nyári estén 1961. júniusában Észak-Spanyolországban Garabandál/[2] (teljes nevén San Sebastian de Garabandal) falucskában négy kislány hírül adta, hogy látomásban egy angyalt láttak. A következő napokban az angyal többször is megjelent nekik. Bejelentette, hogy Szűz Mária látogat majd hozzájuk. A Szűzanya fontos üzenetet és figyelmeztetést adott a világ számára. A látomások négy éven át folytatódtak. Szűz Mária a leányok tudtára adta, hogy az emberiségnek meg kell változnia és szentebb életet élnie, különben szörnyű fenyítést szab az Úr rá.
1. Az események részleteiben és a Szűzanya üzenetei
Egy vasárnapon, 1961. június 18.-án este 8.30-kor játszott egy köves úton négy leányka/[3]. A tiszta esti égbolt felől mennydörgésszerű hangot hallottak. Concita hirtelen térdre esett, hátra szegezett fejjel. A másik három megrökönyödött. Attól tartva, hogy társuk valami betegségbe esett, el akartak futni az édesanyjáért, mikor velük is ugyanaz történt. Ragyogó angyalt láttak. Alatta felírat látszott, de a gyermekek nem tudták a szöveget elolvasni. A következő 12 nap alatt az angyal többször megjelent nekik. Végre július 1.-én megszólalt, mondván: Ő Szent Mihály főangyal és másnap vasárnap jelenik meg nekik Szűz Mária, mint Karmelhegyi Miasszonyunk, és Ő megmondja, mi a felírat értelme.
A Szűzanya megjelent. Mihály főangyal volt az egyik oldalán, egy igen hasonló másik angyal a másikon. A jobb felőli angyal felett egy Szemlátszott, a gyermekek véleménye szerint ISTEN szeme. Miasszonyunk elmagyarázta a leányoknak, hogy mi az üzenet, amit a felírás tartalmazott. Íme az Ő üzenete a világ számára:
„Sok áldozatot és elégtételt kell hoznunk, gyakran kell az Oltáriszentséget látogatnunk. Azonban elsősorban jó életet kell élnünk. Ha nem, fenyítés szakad reánk. A pohár már betelőben van. Ha nem javulunk meg, igen súlyos fenyítés sújt az egész emberiségre.”
A leányok nyíltan beszélgettek az Égi Édesanyával. A következő négy év alatt több, mint 2000 alkalommal jelent meg nekik a nap és éj minden órájában, sokszor gyors egymásutánban/[4]. Volt, amikor a Szűzanya a Gyermek Jézust tartotta a kezében.
A jelenések idején az emberek gyakran helyeztek egy asztalra kegytárgyakat: Rózsafűzért, Skapulárét, érmét, jegygyűrűt. E tárgyakat ezután a leányok a Miasszonyunknak ajánlották fel, hogy csókolja meg azokat. Később a leányok mindig a jogos tulajdonosának adták a tárgyakat, anélkül, hogy tudták volna, hogy melyik kié. A Szűz ezt mondta a gyermekeknek: ” Ezen tárgyakra adott Csókom által a Fiam Csodákat, Jeleket, rendkívüli dolgokat művel majd. ” Ez az ígéret beteljesült, számos testi és lelki gyógyulásról tudunk világszerte.
Concitának azt mondta a Szent Szűz, hogy az Ő nevében Szent Mihály fog üzenetet hozni, mivel Ő neki fájna azt közölnie. A Szűzanya azt mondta, hogy első üzenetének nem volt foganatja. Figyelmeztette, hogy ez az üzenet lesz az utolsó. Ezt Concita 1965. június 18.-án éjjel 11.30 óra tájban megkapta (a Spanyol Televízió filmezte):
” Mivel nem cselekedtetek az október 18.-i üzenetem szerint, és mert nem hoztátok azt az egész világ tudomására, közlöm, hogy ez az utolsó üzenet. Előzőleg a pohár megtelőben volt. Most már túlcsordul. Sok bíboros, sok püspök és sok pap megy a kárhozat útján, és sok lelket visznek magukkal. Az Oltáriszentségnek egyre kevesebb fontosságot tulajdonítanak. Saját igyekezetetek által nektek kell elfordítani az
ISTEN haragját magatoktól. Ha őszinte szívvel kéritek bocsánatát, Ő megbocsát nektek. Én a Ti Anyátok, Szent Mihály főangyal által kérlek, javítsátok meg az életeteket. A végső figyelmeztetéseket kapjátok. Nagyon szeretlek benneteket, és
nem akarom, hogy elkárhozzatok. Imádkozzatok HOZZÁNK őszintén és teljesítjük kéréseiteket. Hozzatok több áldozatot. Gondoljatok a Jézus kínszenvedésére.”
Garabandál ügyének terjesztésére Marija Sereco szervezetet alapított Californiában. Arra ösztönzi az egyházközségeket szerte a világban, hogy tartsanak imaórákat a papok életszentségéért. VI. PÁL PÁPA a Vatikánban fogadta őt: ” Marija, nemcsak téged áldalak meg, hanem mindazokat is, akik részt vesznek a papokért tartott imaórákon. Igen-igen fontos ez, nem szabad abbahagyni. ”
2. Tanúságtevők
Megtért orvos (elismert francia plasztikai sebész): látta, amikor Concita nyelvén van a (Szent Mihály főangyal által adott) Szent Ostya. Azt mondta, hogy ott van 2000 év Kereszténysége a nyelvén. Nem tudott felkiáltani. Sírt, mert elvesztette ISTEN szeretetét. Egyszer csak észreveszi, hogy egy ember (spanyol üzletember) áll mellette, aki azt mondta neki, hogy nem akart ide jönni, csak a családja kedvéért jött, de azOSTYA megjelenését lefilmezte. Tele volt örömmel. Senkinek semmit nem sikerült fényképezni, az eddig nem használt 8 mm-es felvevőgépével azonban egyedül ő tudta a SZENT OSTYÁT filmezni.
Egyik leány rokona: gyakran lép ki a házának erkélyére, hogy a zarándokokat üdvözölje. Azt mondja: soha nem láttam az Áldott Szűzanyát, de nem is kell látnom, hogy elhiggyem, hogy itt járt.
Dr Luis Morales, Garabandál rendszeres látogatója, legnevesebb spanyol pszichiáter. A Katolikus Egyház őt bízta meg az események vizsgálatával. Ő volt a vezető orvosa annak a kezdeti vizsgálatnak, melyet az Egyház a látomások ügyében indított 1961-ben. Az Ő negatív jelentése hosszantartó következményekkel járt. 1983. május 30.-án azonban homlokegyenest megváltoztatta döntését. Azt mondta, hogy „Miasszonyunk munkálta ki álláspontom megváltoztatását. Valójában a négy látnok elragadtatásai felsőbbrendű misztikus élmények voltak, amiket Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János leírt.” – Kijelentette továbbá: „A Jelenés nem csupán Csoda, hanem a Gondviselés ténye. Kérem a Garabandáli Szüzet, életem végéig tartson palástja oltalmában és könyörüljön rajtam. Garabandál, Lourdes, Fatima mind ugyanaz. Ugyanolyan jelenségek, mivel Isten könyörületességéről tanúskodnak.”
A Katolikus Egyház átfogó vizsgálatot rendelt el. Többek között az orvosi bizottság véleménye a gyermekek vizsgálatával kapcsolatban: „Ezt elhallgatni igazi tudományos gyávaság lenne. Nem találunk semmilyen meggyőző magyarázatot ilyen jelenségekre.”
Joi Lomandio 16 éves korában elveszítette látását és szaglását egy teherautó kerékgumijának kidurranása által. Évek múltán Olaszországba utazott. Ottani rokonai elvitték őt a stigmatizált Pió atyához. Egyik látogatása alkalmával Joi szaglása helyreállt. Megkérdezte, hogy vannak-eSzűz Mária jelenések Spanyolországban. Pió atya igennel válaszolt. Megkérdezte, oda menjen-e. Ismét igen volt a válasz. Joi sokszor utazott oda és jól összeismerkedett a leányokkal. Később az üzenetek terjesztésére Világszervezetet épített ki New-Yorkban. Munkájának központja az ő háza, egy kis szigeten. Szűz Mária azt mondotta Concitának: „a világnak szóló Csoda napján Joi látni fog. Először azt a Csodát, amelyet Fiam tett az én közbenjárásomra, azután pedig állandóan lát majd.”
Joi kér mindannyiunkat:
„Tegyük meg, amit a Szűzanya kért. Sürgetlek benneteket, az emberek iránt érzett nagy szeretettel a szívemben, folytassuk a nagy munkát a Szűzanya számára, hogy boldoggá tegyük Őt. Te az Ő munkása vagy. Lelkeket mentesz, mert Ő ezt kérte tőlünk. Folytassuk a munkát és a közös imát. Ő ezt kérte tőlünk. Tanítsunk meg mindenkit a reggeli engesztelő felajánlásra Mária engesztelő Szívéhez. Mindennapi tömeges áldozással, Rózsafüzérrel, Skapuláréval, Szent Mihály tiszteletével, imával, üzenetek terjesztésével, lelkek mentésével dolgozzunk Isten dicsőségére, Szűz Mária tiszteletére és hogy Jézus Vére hullása ne legyen hiába való.”
3. A természetfeletti események megjövendölése
Garabandálban négy nagy természetfeletti eseményt jövendöltek meg:
/A/ Egy világszerte ható figyelmeztetés lesz ISTENTŐL Ezt mindenki a földönlátni vagy bensőjében érezni fogja. Abban a percben meglátjuk mindazt a rosszat, amit elkövettünk, meg mindazt a jót, amit elmulasztottunk megtenni.
A figyelmeztetés célja az, hogy megtisztítson bennünket és hogy a világ lelkiismeretét helyreigazítsa. Mindenki felismeri, hogy a figyelmeztetés ISTENTŐL jön. Felkészít minket a Nagy Csodára.
/B/ Ez a második nagy esemény egy csütörtöki napon este 8.30-kor egy bizonyos évben április 8.-án, 16.-án vagy e két dátum között következik be. A látnok Concita ismeri a dátumot. Nyolc nappal előtte nyilvánosságra hozza. A Csoda az Oltáriszentség egyik vértanújának ünnepén, nem pedig egy Mária-ünnepen történik majd, és egybe esik egy fontos egyházi eseménnyel. A faluból és környező hegyoldalakról mindenki látni fogja majd a Csodát, ha a falu feletti dombon álló 9 fenyő felé tekint. A jelenlevő betegek gyógyulást nyernek, a hitetlenek hinni fognak. A Csoda következtében megtér Oroszország. A Szűz szerint Luis Andreu atya testét – ő már látta a Csodát – romlatlan állapotban találják majd a Csoda utáni napon (ez utóbbira vonatkozóan lásd a IV-es számú lábjegyzetet.).
/C/ A harmadik nagy esemény egy maradandó látható jel lesz. Az idő végezetéig emlékeztetője marad a fenyők melletti Csodának. Olyasmi, ami eddig még soha nem volt látható a világon.
/D/ A negyedik nagy esemény feltételes. Ha az emberiség nem teljesíti az Áldott Szűzanya üzenetét, akkor ISTEN fenyítést küld a világra. Mariloli, Jacinta és Concita látták a fenyítést két éjszakán át. Amennyire félelmetes lesz, az is nyilvánvaló, hogy ISTENTŐL jön. Abban a percben még az ateisták is felismerik, hogy ISTENI figyelmeztetés.
4. Az események értékelése és befejeződése
Ramon Andreu jezsuita atya, aki nagyon sok jelenéskor a gyermekek mellett volt (és aki egyébként öccse a rejtélyes módon elhunyt Luis Andreu atyának) kinyilvánította, az eseményeket eldönteni nem az ő dolga, de amit megerősíthet, azt meg is teszi: a leányok soha nem hazudtak. Életében Garabandál a legfontosabb esemény. Ami Garabandálban történt, megerősíti a Szentírásban leírtakat és azt amit Szent Katolikus Hitünktől kaptunk. A JÓISTEN engedi meg személyes megszentelődésünk érdekében. A JÓISTEN látja, hogy rossz irányba tértünk és vissza kell téríteni bennünket a helyes irányba. Közli ezt Anyánk szeretete által, Anyánk pedig maga a Szűzanya.
A Szűzanya Mariloli tudomására hozta, hogy eljön az a bizonyos perc, az az idő, amikor úgy látszik majd, hogy vége az Egyháznak. A kérdésre, hogy mi okozza ezt, a Szűzanya így válaszolt: a kommunizmus.
Egy nap megkondult a templom harangja. Concita így szólt édesanyjához: „Meghalt János pápa. A Miasszonyunk közölte velem, hogy mostantól csak három pápát/[5] választanak, azután jön az idők vége, de nem a világ vége.”
A jelenések három gyermek részére 1963. januártól megszűntek, csak Concitának folytatódtak. Számára is az utolsó jelenés napja 1965. november 13-a volt. A Szent Szűz kegytárgyakat csókolt meg, és azt mondta: ” Nem csupán a Te kedvedért jöttem, hanem minden gyermekért, azzal a vággyal, hogy SZÍVÜNKHÖZ közelebb kerüljenek. Concita! Miért nem látogatod gyakran a FIAMAT a Legáldottabb Oltáriszentségben? Ne tartsd magadat vissza lustaságból, hogy azért nem látogatod meg ŐT, aki ott vár rád éjjel-nappal. ”
A feszület. Ez a feszület igen jelentős a garabandáli jelenésekben. A gyermekek mindenhová követték a Miasszonyunkat, a faluban, a falun keresztül, nappal és az éj minden órájában. Még hajnali háromkor is. A feszületet állandóan magukkal vitték, Jézus Szent szenvedésére emlékeztetve bennünket. Elgondolkodtató, vajon nem küld-e Krisztus kereszteket nekünk életünk minden napján ? Nem ezek-e tisztulásunk eszközei életszentségünk érdekében? Ha keresztjeinket felajánljuk Neki szeretettel, lemondással, akkor elősegítjük a világ engesztelődését. Követjük Őt végig a Kálvárián, Édesanyja mellett maradva a kereszt alatt. Ezek azok a leckék, meg sok más, amit Garabandálban tanulhatunk.
A Miasszonyunk a gyermekeket a házakba irányította, hogy az Ő utasítása szerint minden egyes szobában az ágyak fölé a Kereszt Jelét vessék.Miasszonyunk próbál inteni, értésünkre adni, hogy a házasság szentségét ISTEN szenteli meg. Csakhogy arra is figyelmeztet, hogy lesznek, akik a hitvesi ágyat abortusszal szentségtelenítik meg, vagy nem is törődnek azzal, hogy összeházasodjanak. Oly sok leckére tanított minket a természetfeletti életről. Azt is mondta, hogy katolikus keresztények nem gondolnak eleget a Mennyországra és a pokolra. A leányokat a kis falu temetőjébe is elvitte. Az emberek látták, hogy a sírok felett keresztet vetnek és az elhunyt lelkekért imádkoznak. Mit akar a Miasszonyunk ezzel mondani? Akarja, hogy tudjuk: van Örök Élet, és ha egyszer becsukjuk a szemünket ebben a világban, kinyílik az mindörökre a következő Életben. Az a mi választásunk, hová kerülünk. Elvetjük-e mindazt, ami ISTENTŐL elválaszt, és felkaroljuk-e mindazt, ami ISTENHEZ visz. A legbiztosabb, legrövidebb és legjobb út Jézus Krisztushoz Szűzanyánkon keresztül vezet. Ha MIATYÁNK ISTEN rábízta Egyszülött Fiát egy Asszony Gondoskodására, Máriáéra, akkor nekünk sem kell félnünk, hogyha az Ő Anyai Gondoskodására bízzuk magunkat és gyermekeinket.Nagyon fontos felismernünk azt, hogy ebben a korban, amint Garabandálban halljuk, a végső időben szükségünk van a Szűzanya gondviselésére, pártfogására, szeretetére. Nagyon erősen kell imádkoznunk igazán szent papokért és azért, hogy szent hívatásukat Miasszonyunk anyai gondoskodására ajánlják. Elsősorban az Egyháznak kell engedelmeskednünk, de a Szűzanya nagyon boldog, ha éljük és terjesztjük az Ő üzenetét.
Marija Sereco: miért is vagyok itt, és miért is szólók hozzátok Emberek? Hogy meggyőzzelek arról, hogy most már ugyanaz a Ti felelősségetek, amit én éreztem, mint amikor a Szent Mihály jelenésen ott voltam. Ti is részesei vagytok. Rajtatok múlik, terjesztjük-e az üzenetet, a szerint élünk-e, és kérlek, ne féljetek szeretni Áldott Szűzanyánkat. Mi nem tudjuk Őt jobban szeretni, mint Szent Fia. Bármilyen vallásúak vagytok, tudnotok kell, hogy Jézus Krisztus nekünk adta Édesanyját, nekünk, az egész Emberiségnek kétezer évvel ezelőtt, amikor a Keresztfán függött. Ne forduljunk el ilyen nagyszerű becses Ajándéktól. Nagy szükségünk van Édesanyánkra mostani életünkben. Kérlek mindannyitokat, terjesszétek mindazt, amit ma láttatok, a Miasszonyunk valóban megígérte, hogy ezért megjutalmaz mindenkit.
ISTEN ÁLDJON MEG BENNETEKET !
-[1]A filmben bemutatott események egyelőre a Római Katolikus Egyház kivizsgálása alatt vannak. Bármi legyen a végső döntés, azt teljes egészében előre elfogadják a film készítői. Az üzenetek egész világunkat átfogó terjesztésének központja: St.Michaels Garabandal Center, 889 Palo Verde Ave. Pasadena, California 91104. USA.
[2]A kis elszigetelt falu eredete homályba vész. Jellegzetessége: megingathatatlan ragaszkodása a katolikus hithez. Életmódjuk évszázadok óta változatlan. Papjuk a szomszédos faluból jár át vasárnaponként gyóntatni és Szentmisét bemutatni. A spanyol polgárháború alatt ebben a faluban menedéket adtak a papoknak, akiket a forradalmárok halálra kerestek. Az Oltári-szentséget egy lakatlan házban tüntették el gondosan szem elől, hogy meggyalázástól megóvják. A Szent Sebestyénről, a falu védőszentjéről elnevezett templomban 500 éve minden este elimádkozzák a Rózsafűzért és a Szent Szűz litániáját.
[3] Mari Gonzales 11 éves, Jacinta Gonzales, Concita Gonzales és Mariloli Mazon, mindhárman 12 évesek – három kislánynak a vezetékneve azonos, de nem rokonok. –
[4] A leányok látomásait három belső hívás előzte meg. A harmadik belső hívásra egyidőben, hóban, mennydörgésben, jégverésben is, rohantak a Szűzanya elé. Elragadtatásba estek, tűszúrásra, égetésre, szemükbe világított erős fényre érzéketlenekké váltak. Volt, amikor a leányok lebegtek a levegőben, vagy nem tudták a földről őket felemelni. Az eseményeknek sok pap szemtanúja volt, sok pap látogatott ide. Egyikük volt a 38 éves Luis Mario Andreu Spanyol-országból, Urából. Egy alkalommal a jelenéskor négyszer felkiáltott: CSODA! CSODA! CSODA! CSODA! Ezt követően az úton hazafelé a gépkocsiban a gépkocsivezetőnek és barátainak ezt mondta: „Ó milyen gyönyörű ajándékot adott a Szent Szűz nekem. Ó milyen édes és szeretetreméltó Anyánk van a mennyben. Ez az életem legboldogabb napja.” Ezután egyet köhintett, a fejét lehajtotta és meghalt a teljesen egészséges szervezetű ember. Halála rejtély volt. (Ő látta a Szűzanya által megígért Csodát.)